F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 1994/2. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 1994)

SZEMLE - Nemzetközi folyóiratszemle. Österreichische Zeitschrift für Kunst und Denkmalpflege, Burgen und Schlösser, Die alte Stadt, Die Gartenkunst (Droste Balassa Zsuzsanna)

sen, sok költséggel kialakított elemei (hidak, műromok stb.) helyett. Az egyik bemutatásra kerülő példa a harbkei, romjaiban ma is meglevő park. A másik a schwöbbeni, amit csupán létrehozójának, Otto von Münchausennek a leírásából, illetve hat kötetes teoretikus munkája, „Der Hausvater" (A gazda) alapján ismerhetünk meg. A tárgyi emlékek hiányát egészíti még ki a kor szakembereinek és műkedvelőinek a kertépítéssel foglalkozó, növények, magok beszerzését célzó levelezése. A 126-132. oldalakon továbbra is az angolkertek világában maradhat az olvasó Roland Kanz: Dichterporträts an Gartendenklmälern der Empfindsamkeit (Költőportrék a szentimentalizmus korának kerti emlékművein) című cikkét olvasva. A természettől elidegenedett barokk udvari élet kritikája nyilvánul meg a felvilágosodás, a szentimentalizmus természethez való viszonyában. A természet szinte vallásos tisztelet tárgya, az elmélkedés, az ember önmagára találásának helyszíne. E magatartásforma megtestesítői, közvetítői a költők, gondolkodók. Röviden összefoglalva ez húzódik meg a cikkben elemzett jelenség hátterében: költőportrék, emlékművek a kert (a természet) egy-egy eldugott, bensőséges pontján. Az emlékek főként rézmetszeteken és kisméretű porcelán másolatokon maradtak ránk. A 135-159. oldalakon lévő cikk korunkba vezet. Frank Pieter Hesse: Der Alsterpark (Az Alsterpark). A hamburgi Alsterpark az Alster folyó partján kialakított, hatalmas zöld terület. Ennek keletkezését írja le a szerző, azt, hogy miképpen sikerült a város történetének legkritikusabb pillanataiban, így például a múlt század végén, a folyópartot megőrizni a beépítéstől. Ahogyan a park történetében, úgy a cikkben is különös hangsúlyt kap az 1953-as, itt rendezett Nemzetközi Kertépítészeti kiállítás. Ennek központi eseménye a „Plasztikák a szabadban" című szabadtéri szoborbemutató volt. Az 50 szobor művészi elrendezését a park központi területén Gustav Lütge elképzelései alapján valósították meg. Az ő emlékének szenteli a cikket a szerző. A 159-192. oldalakon Ferdinand Werner: Der dalbergische Lustgarten und Sckells englische Anlage in Herrnsheim bei Worms (A dalbergi park és Sckell angolkertje a Worms melletti Herrnsheimben) című tanulmány olvasható. A Wormstól északra fekvő herrnsheimi kastély és park története a 15. századig nyúlik vissza. A kertépítészetben fontos szerepe a 18. század végén itt kialakított angolkertnek van. Wolfgang Heribert von Dalberg, aki fontos kormányzati tisztségviselő, ugyanakkor a művészeteket, főként a színházat pártoló, sőt, rnint színműíró aktív irodalmi tevékenységet folytató személy volt, megbízta a kor egyik jelentős kertépítészét, Friedrich Ludwig Sckellt, hogy egy, az új ízlésnek, gondolkodásmódnak megfelelő parkot alakítson ki a meglevő barokk-kert helyén. A szerző a bár szétszórva, de nagyrészt meglevő Dalberg-levéltár anyagára támaszkodva rekonstruálja az építkezést: barokk szobrok eladása, kőműves megbízása öt híd építésére, a gótikus torony angolkertre jellemző rommá alakítása, fürdőház építése, növények beszerzése stb. Az elkészülés után nem sokkal, a napóleoni háborúk idején hadiút vezetett a kerten keresztül. Az újjáépítés során valószínűleg lényeges, koncepcióbeli változás nem történt, hiszen Sckell egyik tanítványa, Zeyher tanácsai alapján folyt a helyreállítás. A későbbi tulajdonosok is megőrizték a kertet eredeti állapotában. Csupán akkor, amikor mint műemléki kert