F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 1994/2. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 1994)

SZEMLE - Dóka Klára: Térképgyűjtemények az egyházi levéltárakban. Budapest, 1992. Magyar Országos Levéltár. (Levéltári Módszertani Füzetek 15.) (Keresztessy Csaba)

Worms város tulajdonába került, indult meg az állagromlás. így, bár a részletes leírás és a fotók egy gyönyörű parkot tóval, kis hidakkal, és változatos növényzettel tárnak elénk, a cikk végén a szerző felhívja a figyelmet a durva mulasztásokra, hibákra a karbantartó munkákban. Droste Balassa Zsuzsanna Dóka Klára TÉRKÉPGYŰJTEMÉNYEK AZ EGYHÁZI LEVÉLTÁRAKBAN. BUDAPEST, 1992. MAGYAR ORSZÁGOS LEVÉLTÁR. LEVÉLTÁRI MÓDSZERTANI FÜZETEK 15. Az egyházi levéltárakról készült különféle ismertetések általában igen szűkszavúan foglalkoznak a térképekkel. Míg a különféle leltárak, leírások - többé kevésbé - eligazítják a kutatót az iratanyag vonatkozásában, a darabonkénti rendezést igénylő térképek feldolgozása csak az utóbbi időben nyert lendületet Pedig ismeretük és használatuk nélkülözhetetlen mind a topográfiák készítésénél, mind az egyes épületek kutatásánál. A most ismertetendő munka pontot tett annak a nagyívű vállalkozásnak a végére, mely tizenhat - 1989 és 1992 között megjelent - kötetben teszi hozzáférhetővé az egyházi gyűjteményekben őrzött térképeket nem csupán a szűkebb szakma, de a kutatók és az érdeklődő közvélemény számára is. E feltáró munka összegzéseként jelent meg az itt tárgyalt tanulmány, mely hat fejezetben, bőséges irodalomjegyzék kíséretében dolgozza fel a kutatás során felgyülemlett ismeretanyagot. Az első fejezetben a szerző ismerteti a feltárt térképek körét. A harmincegy budapesti és vidéki őrzőhelyen lévő negyvenkét gyűjteményben feldolgozott 6304 térkép között - elődeitől eltérően - nem csupán a kéziratos, de a litografált, nyomtatott, sőt a fénymásolt térképek is megtalálhatók, elkerülve így azt a korábbi problémát, melyet ezek szétválasztásának - több esetben felmerülő - lehetetlensége jelentett. A térképek feltárási helyenként történő számbavételét a rovatok és mutatók ismertetése követi. A folytatásban a szerző - adatokkal jól alátámasztva - vázolja fel az egyházi birtokok szerkezetét, nagyságát és változásait a 19. század közepétől kezdődően, elemezve az 1920-at követő változásokat is. Táblázatok segítségével követhetjük nyomon az egyes felekezetek közötti birtokmegoszlást, a földhasználati struktúrát, s a térképanyag birtokok szerinti megoszlását.