F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 1994/1. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 1994)

MŰHELY - Régi építészeti emlékek kijavításáról és helyreállításáról. J. E. A. Scheigertől

kevéssé szétrombolt romok jobban megfelelnek, mint az egészen elpusztultak, kevésbé azok, amelyek országutak mentén állnak, ahol a fa és más építőanyagok, a munkabér és a szállítási költségek stb. drágábbak, mint azok, amelyek távoli vidékeken fekszenek. A szükséges építőanyag közelsége és kedvező beszerezhetősége, a [környék] fában való bősége, a kedvező napszám kívánatos feltételek, és egy többe kerülő felügyelő, aki az építtető előnyét tartja szem előtt, nagyobb megtakarítás, mint sok minden más. Ha az ily költséges munkálatok célját kérdezzük, a szükség, a hasznosság és a kedvtelés gyakran egyenként, gyakran azonban együtt jelennek meg mint ilyenek. Szükséges némelyik romot megerősíteni, hogy összeomlásával szét ne zúzza az alatta fekvő békés hajlékokat. - Természetesen egy ilyen romot le is lehet bontani, hisz az építőanyag eladásából jelentékeny összeg folyik be, vagy tehénistállót, pajtát vagy hasonlót lehet csinálni belőle!!! Hogy fenntartsuk-e a történeti emlékhelyeket, amelyekhez gyakran kapcsolódnak hazánk fejedelmei nagyságának és polgársága hűségének nagyszerű emlékei, vagyis szellemi hasznot hajtanak, aligha lehet kérdés, ha ez a hasznosság államgazdasági szempontból mégis kérdéses lenne, azokat az ezreket kell megkérdezni, akik az ismert restaurálásoknál és építkezéseknél Ausztriában, Csehországban és Stájerországban kenyeret találtak. Azt a kedvtelést, melyet az a gondolat kell hogy adjon mindenkinek, de különösen az ezt véghezvivőnek magának, hogy az emberi kéz egy művét, melyet évszázadok ostromoltak, most [újabb] évszázadokra biztonságban tudja; nem szükséges tovább magyarázni és bizonyítani. 1. Előkészítő munkálatok a) A fennálló [részek] lerajzolása Talán a most felállítandó szabályok közül egyik ellen sem vétettek eddig annyit, mint ez ellen. - Kétségtelen, hogy gyakran szinte teljesen rajzolás nélkül, olykor csak az újonnan emelendő [épületrészek] tervével láttak munkához, és ha mégis lerajzolták a már fennállót, úgy hitték, az ember beérheti egy festői nézettel. A legfontosabb előkészítő munkálat mindig az épületet körbefogó fák kivágása, mert ezek erdős környéken majd mindig akadályozzák a rálátást és gyakran a kilátást is*"*. Csak így lehet megrajzolni a romok hű képét, s ennek minden oldalról [nézve] meg kell történnie. A következő fontos munka az alaprajz elkészítése, méghozzá olyan alaprajzé, amelyen a kisebb vagy nagyobb károsodások, a talaj szilárdsága, az esetleg fennálló boltozatok és minden egyéb ilyesfajta körülmény pontosan meg van adva, mert a jó alaprajzra kell alapozni a restauráció tervének majd legnagyobb részét. Ez után a munka után rögtön a több vonalban felvett metszetrajzok elkészítéséhez kell fogni, és ehhez ki kell fürkészni a falak vastagságát, az ívindítások jellegét, a helyiségek beosztását és minden ilyesmit.