F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 1994/1. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 1994)

MŰHELY - Szentesi Edit: Bekezdések a magyarországi műemlékvédelem előtörténetéből IV. Joseph Scheiger magyarországi utazásai és vár-újjáépítőknek szóló jótanácsai

(vö. Szentesi Edit: Néhány megjegyzés az 1840-50-es évek építészeti ornamentikájához. Ars Hungarica 20. (1992) 67-79., 69., 23 és 39. jegyzet). A másik és jóval korábbi mű: Der alten gothischen Kapelle Frankenberg, Grundriß, Aufriß und Durchschnitt, nebst Gedanken über den sogenannte gothische Kirchenbaukunst. Hanau, 1808, viszont jól példázza a 'kiegészítős módszert', az egyébként pontos építészeti felmérésen alapuló nézetrajzon, hogy saját szavait idézzük: „A kápolnán legcsodálatraméltóbb a fülkék és konzolok nagy száma tűnik nekem A mondák szerint ezeket egykor nagyon szép szoboralakok töltötték ki, úgyhogy a a még fennálló vésett aláírások szerint ezeket az szentírási pátriárkák, próféták és apostolok alakjaival népesítettem be." id. mű 4. Kisebb írásai közül ebben az összefüggésben említésre méltó a Rheinische Archive-ban 1813-ban megjelent „Bemerkungen über den Ursprung und das Wesen altdeutscher Baukunst" című. Christian Ludwig Stieglitz (1756-1836) Lipcsében élő jogi végzettségű kanonok majd prépost több mint tucatnyi könyv és metszetgyűjtemény szerzője. Ezek egy része 3-4 kiadást is megélt rövid időn belül. „Zeichnungen aus der schönen Baukunst oder Darstellung idealischer und ausgeführter Gebäude mit ihren Grund- und Aufrissen auf 100 Kupfertafeln..." 1798-tól kiadott művében például még csak klasszicista épületeket rajzol. 1820-ban viszont „Von altdeuscher Baukunst" dmmel ő írja a középkori német építészet egyik legnagyobb hatású korai áttekintését. Egyébként műveit még Henszlmann is bőven hivatkozza, pl.: Dr. Henszlmann Imre: Kassa városának ó német stylü templomai. Pest, 1846 2. és 19. 35. Ezért itt adunk még néhány kiegészítő információt: Doktor Dorow: Die Kunst Alterthümer auszugraben und das Gefundene zu reinigen und zu erhalten. Hanau, 1823 (ld. még **), Scheiger többször hivatkozza (pl.: Scheiger 1857.b 98.), mint az első 'praktikus' kézikönyvet, bár elsősorban antik és ásatás során előkerült emlékekre vonatkozik. A műnek és szerzőjének eddig nem sikerült nyomára akadnom. „Vischerünk"-ön Georg Matthäus Visclier értendő; Topographia archiducatus Austriae Inf[erioris] modernae, seu Controfee und Beschreibung aller Statt, Clöster und Schlösser [Wien], 1672 és Stryriae ducatus fertilissimi nova geographica descriptio... Grätz, 1678 c. műveivel, melyek közül az utóbbinak teljes példányát éppen Scheiger felhívására rakták össze évtizedekkel később, vö.: llwofí894. 243. Az emlegetett várak és romok nevének ma szokásos formája: Lachsenburg - Laxenburg, „a herceg Liechtenstein-féle várak" egyike biztosan a Mödling melletti Burg Liechtenstein, a másik(ok) vagy az e körüli kisebb (mű)romok, vagy valószínűleg Clamm - Klamm, Rauhenek bei Baden - Rauheneck bei Baden. A kőfaragók jó színvonalú munkájáért dicsért két bécsi javítás, a Stephankirchéé és a Maria am Gestadéé, mindkettőre a franciák kivonulása után került sor, azonban a későbbi 19. és 20. századi restaurálások sorának következtében egyik esetben sem tudunk felmutatni ekkor készült részleteket. A wienemeustadti Spinnerin am Kreuz (részletesebb leírása Scheiger 1823. 325., ma már Wienerneusladt belterületén, a Wienerstraßen, erősen restaurált állapotban áll. 36. Erről egyelőre csak annyit mondhatunk biztosan, hogy általam ismert egyetlen hivatkozása; Könyök: József: A középkori várak — különös tekintettel Magyarországra. Budapest, 1905 idézi Scheiger 1837et, amelynek egyébként az OSZK-ban olvasható példánya a benne lévő pecsét szerint „Gyurikovits Ferencz könyvtárából" 1917-ben került a Nemzeti Múzeuméba, vagyis szinte biztosra vehetően annak a Gyurikovits Györgynek (1780-1848) híres könyvtárából származik, aki a 20-as években folyamatosan publikált a Hormayr-Archívban. Hogy a család később is figyelemmel kísérte Scheiger pályáját, azt a szerző neve alatti ceruzás bejegyzés tanúsítja: „+ 7/1 1886 in Graz 78 J. alt". További feltárandó magyar kapcsolatokra utal, de már a gráá időkből, hogy a Scheiger 1857.a különnyomatában a következő tollal írt bejegyzés olvasható: ,,A' Széchényi országos könyvtárnak szentelé a' Szerző 1857. Sept. 14&".