F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 1993/1. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 1993)

MŰHELY - Jánó Mihály: A székelydályai református templom kutatása

MŰHELY Jánó Mihály A SZÉKELYDÁLYAI REFORMÁTUS TEMPLOM KUTATÁSA A falu története Székelydálya Erdély délkeleti, a középkori Udvarhelyszék (ma Hargita megye) déli részén, a Kis-Homoród vízvidékéhez tartozó Dálya nevű patakocska völgyében fekszik. A vidék közigazgatási központja a középkor óta Székelyudvarhely, amelynek szellemi vonzáskörébe tartozik Székelydálya is, akárcsak a nem messzire fekvő Székelyderzs vagy a Homoród-vidéki igen gazdag középkori emlékanyaggal rendelkező székely falvak és nagyobb községek, például Jánosfalva, AbránfaJva, Homoródszentlászló, Bágy. A Küküllők és a Kis- és Nagyhomoród völgye ugyanakkor a székely és a szász kultúra érintkező pontja, ahol a néprajz, a vallás- és művészettörténet írott és épített dokumentumai vallanak az évszázadok közös hagyományairól. Jól ismert példája e közös hagyományoknak Székelyderzs erődtemploma, de ugyanúgy a székely templomok festett, kazettás mennyezetei, vagy éppen Székelydálya templomának híres reneszánsz boltozatfestménye is. Székelydálya településtörténetére vonatkozó legkorábbi adat az 1333-as pápai tizedjegyzék, amelyben „item Clemens sacerdos de Daya solvit III. banales antíquos"

1 bejegyzés örökíti meg legelőbb írásban a falu nevét. A Dálya nevet, amelynek hazánkban Oláhdálya (Daia Romanä-Dallendorf) és Szászdálya (Daia-Denndorf) változatát is megtaláljuk, egyesek szláv eredetű személynévből származtatják, mások szerint magyar családnév. Van olyan vélemény is, hogy e nevet az áttelepülő székelyek hozták magukkal az egykori Valkó megyéből.

2 A falu megkülönböztető Székely vagy Magyardálya neve véglegesen a 19. században honosodott meg. Leggyakrabban Dallia vagy Dallya alakban fordul elő az oklevelekben, csupán egy esetben, 1596-ban találkozunk a Dalliafalua megnevezéssel.

3 A ma itt élő lakosság a telegdi székelyek 12—13. századra tehető betelepülésétől lakik folyamatosan ezen a helyen.

4 A falu középkori és 16—17. századi társadalomtörténetéről nem sokat tudunk, valószínű, hogy változó szerencsével élte gyakran zavaros pereskedések által felkavart mindennapi életét.

5 A levéltári kutatás során — az egyháznál őrzött anyagon kívül, elsősorban a Székely Oklevéltár adatai álltak rendelkezésünkre.

6 Ezekből viszont az tűnik ki, hogy Székelydálya a 16—17. század folyamán vált nagyobbacska településsé. Az e korból származó összeírások adatai egy módos falu létére engednek következtetni. Az 1566-os lófő összeíráskor például Dályán jegyzik fel Udvarhelyszék falvaiból a legtöbb lófő székelyt, szám szerint 15 személyt.

7 De már tíz évvel később, egy újabb