F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 1993/1. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 1993)

SZEMLE - Holl Imre: Kőszeg vára a középkorban (Dénes József)

ágyútűz elleni hatékonyabb védelmet garantáló földdel való feltöltés mellett döntöttek, mind az egykori északi palotaépület földszintjén, mind a korábbi északkeleti udvar területén. A régészeti leletanyag bemutatása során a szerző a tárgyak funkcionális csoportosításából indul ki. A bemutatott egyes tárgycsoportok puszta felsorolása is sokatmondó: — kerámia (konyái és asztali kerámia) — kályha esem pék, kályhák — üveg — háztartás, a ház tartozékai, asztal és konyha: — kulcsok, lakatok, veretek — világítás — az asztal, a konyha és a háztartás fából készített tárgyai — fémtárgyak a konyhából (konyhaszerszám) és az asztalról — kések — fonás, varrás — viselet — fegyverzet Nem merev tárgytipológiával állunk szemben, hanem olyan megközelítéssel, amely a tárgyak használati szerepéből, funkciójából indul ki, és megkísérli a ránk maradt régészeti leletanyagot az egykori mindennapi életben elhelyezve vizsgálni és értelmezni. A könyv ezen részei a szakemberek számára nélkülözhetetlen segédeszközt jelentenek a későbbi vár- és városi ásatások anyagainak feldolgozásához. A múlt tárgyi hagyatéka, a középkori mindennapi élet iránt érdeklődők pedig másutt meg nem szerezhető konkrét ismereteket kaphatnak a Holl Imre által feldolgozott és bemutatott leletek kapcsán (melyeket igényes rajzokon és fényképeken is tanulmányozhatunk). A kötet végén a szerző még egyszer összefoglalja az ásatás történeti és- művelődéstörténeti szempontból legérdekesebb megfigyeléseit, leleteit. Ezek közül legfontosabbnak azt tekinti, hogy Kőszegen — egy a korabeli osztrák és cseh fejlődéssel szinkronban lévő — városalapításra és várépítésre került sor a 13. század második felében. A kor európai színvonalán állt a Kőszegi Iván által építtetett északi palota fűthető lakószobája és reprezentatív fogadóterme. Az épület ablakcsoportjainak festett díszítése ritka, kiemelkedő emléknek számít. Külön kuriózum, hogy az építtető dicsőségét hirdető felirat is ránk maradt az egyik ablak fölé festve: Kőszegi Iván neve: „GRAVE IWA...N" alakban. A 15. század emlékanyagából a Garaiak építkezéseinek időszakára keltezhető cserépkályhákat emeli ki, melyek részben a királyi udvart is ellátó műhelyből származnak. Az arisztokrácia élvonalába tartozó Garai család életmódja, annak nívója minden szempontból a királyi udvaréhoz hasonult, mint azt a távoli műhelyekből származó luxustárgyak, főként velencei és Rajna-vidéki üvegek bizonyítják. Ugyancsak itáliai eredetű majolikák, üvegek — jó fél évszázaddal későbbi időből — már Mátyás király udvartartásának ausztriai háborúkkal kapcsolatos itt tartózkodásaira utalnak.