F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 1993/1. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 1993)

SZEMLE - Holl Imre: Kőszeg vára a középkorban (Dénes József)

Összességében elmondhatjuk tehát, hogy a mű megjelenésével fontos lépéssel jutottunk előre az ország egyik ma is álló legjelentősebb középkori eredetű várának megismerését illetően. Holl Imre munkája révén minden fontos részletre kiterjedő képet kaptunk az épületegyüttes régebbi kutatásairól. JEGYZETEK 1. A történeti adatok közül a legrégibb 1241-re vonatkozik és nem 1246-ra. Tehát Kőszeg valamelyik vára — sejthetően az Óház — mindenképpen a tatárjárás előtt épült. Dénes József: Megjegyzések Kőszeg és környéke Árpád-kori várairól. Vasi Szemle, XLV. (1991) 461—464. Albert osztrák herceg 1289ben 36 kisebb-nagyobb erődítményt foglalt el, a 26-os szám nyilván sajtóhiba lesz {Holl i. m. 11.). A hadjárat legújabb osztrák feldolgozása: Wolfgang Meyer: Der Burgenbau zur Zeit der Herren von [Güssing]-Güns im heutigen Burgenland. In: „Die Güssinger". Wissenschaftliche Arbeiten aus dem Burgenland. Heft 79., 1989. 209—409. 2. Óvatosságra inthet az északi palotaépület végleges pusztulásával kapcsolatban az, hogy a város ismert 1746-os városképén még a középkori elrendezésnek megfelelően ábrázolták az északi palotát és a vele egybeépült ötödik tornyot. Gergelyffy András — Sedlmayr János: A kőszegi Jurisich-vár. Budapest, 1964. 23—24., 6. kép. Nem kizárt, hogy a középkori északi palota emeletének lebontására valójában csak később — esetleg az 1777. évi nagy tűzvészt követően — került sor. Ettől függetlenül Holl Imrének igaza lehet abban, hogy a földszintet és az északkeleti kis udvart az 1532-es ostrom tapasztalatain okulva tölthették fel földdel (mivel a betöltésből 17—18. századi leletek nem ismeretesek). Dénes József