F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 1992/2. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 1992)
MŰHELY - Sonkoly Károly:A megyefai Jeszenszky-kastély. Egy félbemaradt helyreállítás apropóján
gyeimet a község építészeti értékvizsgálata 17 irányította a kastélyra, amely végül 1985ben kapott műemléki védettséget. A kezelő hanyagsága folytán állaga a következő években is tovább romlott, egészen az 1990-ben történt tulajdonosváltásig. Az 1990—1991-ben elvégzett műemléki kutatás eredményei alapján nyilvánvalóvá vált, hogy a helyreállítás során a legértékesebb, 1900-ban létrejött állapotot kell megőrizni, illetve rekonstruálni. A kiviteli terveket Várnagy Péter építész (Pécs) készítette el. A pusztuló műemlék mielőbbi helyreállítása érdekében, a beruházás megtérülését biztosítandó, olyan engedményeket kellett tenni, mint például a tetőtér beépítése. A nagy lendülettel beinduló kiviteli munkák egy év múlva félbeszakadtak a tulajdonos Kft. anyagi összeomlása miatt. Még szerencse, hogy ekkorra a szerkezeti és külső felújítás már befejeződött, beleértve a tetőzetet és a nyílászárók elhelyezését is. Ennek köszönhetően egyelőre nem fenyegeti közvetlen veszély a most üresen álló, 200 éves Jeszenszky-kastélyt, amely Csipkerózsika-álmát alussza az elvadult parkban szétszórt építési törmelék halmai között. Még ebben az állapotában is sokkal szerencsésebb, mint a másik két, szintén Jeszenszky Antal által építtetett udvarház. A csebényiből már csak a pince maradt, az ibafaiból pedig — amelyet alig néhány évvel ezelőtt pusztítottak el — egy falsaroknyi rom. JEGYZETEK 1. Bükkösdhöz csatolva (1950). 2. Kutatási dokumentáció, OMvH, Tervtár. 3. Sonkoly Károly: A pécsi Jeszenszky-ház. Baranya, I./l—2. 1988. 61—75. (64-66.) 4. Baranya megyei Levéltár, Pécs, Jeszenszky-család lta.; Angyal Pál: Kis-jeszeni Jeszenszky. Baranya vármegyei ágazat. (Magyarország családai 7.); Nagy Iván Család-történeti értesítő, I./2—3. 1899. 65-69. 5. Jeszenszky Antal elveszett naplóját is felhasználó, 1890 körül, talán Angyal Pál által összeállított, családtörténeti kompiládó sokszorosított példánya, 17. lap (Sárkány Györgyné Jeszenszky Judith, Budapest); Mozsgó, r.k. plébánia, História domus, Kollárovics Sebestyén plébános feljegyzései (1793). 6. Sárkány Györgyné Jeszenszky Judith tulajdona 7. PL: Badál Ede: Kastélyok, kúriák Pest, Heves és Nógrád megyében. Budapest, 1987. passim. 8. A szerző egy ilyen kúriát tárt fel a ráépült, klasszidsta kastély magjaként a Somogy megyei AlsóbogátonSonkoly Károly: Az alsóbogán' Festetics-Inkey kastély műemléki kutatása. Műemlékvéddem, XXXIII/ 1. 1989. 27-34. 9. Pl.: Mecseknádasd (Baranya megye) r.k. plébániaház. 10. Ezek a darabok szerepelnek már annak, az 1874 előtt összeállított albumnak a fotóin, amely abban az időben a pécsi, Zsolnay-gyár mintakollekdóját mutatta be a megrendelőknek, a fazonszámok és méretek feltüntetésével (Janus Pannonius Múzeum, Pécs, Zsolnay adattár, ltsz. nélkül) 11. Levárdy Ferenc—Levárdy Henridte: Pécs historikus építészete. Baranyai művelődés, 1987/1.17-21.; Weiler Árpád: A századforduló építészete és a szecesszió Pécsett és Baranyában. Baranyai művelődés, 1987/1. 36-39. 12. Heinz Biehn: Residenzen der Romantik. München. 1970.; Kelényi György: Kastélyok, kúriák, villák. Budapest, 1974. 34-35.; Renate Wagner-Rieger—Walter Krause (Hrsg.): Historismus und Schlossbau. München, 1975.; Wolfgang Brönner: Die bürgerliche Villa in Deutschland 1830—1890. Düsseldorf, 1987. 13. Lásd a 11. jegyzetet 14. Kutatási dokumentádó (1989) a szerzőtől, OMvH, Tervtár 15. Köszönet illeti Sárkány Györgyné, született Jeszenszky Judithot (Budapest), aki a birtokában lévő családi iratok, fényképek, festmények és adatközlésd révén nagy segítséget nyújtott munkánkhoz. 16. Ezek egy részét Sárkányné őrzi. Más darabok édesanyjától a pécsi Janus Pannonius Múzeumba kerültek. A két anyagban néhány bútor mellett több családi portré is megtalálható. 17. Baranya megyei Tanács Építési Osztály: Bükkösd építészeti és műemléki faluképi vizsgálata. (Kézirat. Pécs, 1985.)
