F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 1992/2. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 1992)

TANULMÁNY - Koppány Tibor: Bakonyszentlászló evangélikus temploma

as években Bakics Pálé volt, 1541-től pedig Csaby István egri provizor özvegyéé és utódaié. Az Esterházyak 1636-ban kapták meg és 1945-ig birtokolták.

9 A 16—17. században ezen a vidéken is pusztítottak a be-betörő török portyák, a falu azonban nem néptelenedett el. Utolsó pusztulása 1687-ben történt, amikor a templom is leégett, azonban a földbirtokosok engedélyével hamarosan újjáépítették.

10 A templom mellé ekkor fából haranglábat építettek, és abba 1693-ban Bécsben öntettek harangot Johann Kippo császári ágyú- és harangöntő mesterrel.

11 Az újjáépítés részletei egyébként nem ismertek. Annál ismertebbek azonban a 18—19. században végzett kisebb-nagyobb építkezések. A szentlászlóiak kérvénye alapján Veszprém vármegye 1744-ben királyi engedélyt kért az evangélikusok templomának rendbetételére és új tető készítésére. A megkapott királyi leirat alapján a vármegye végül is 1754-ben adta ki az erre vonatkozó engedélyt.

12 Az ezt követő építkezés eredménye lett valószínűleg a szentély felmagasítása és a homlokzatokon megtalált höbörcsös külső vakolás. Ebben az időben a templom körüli temetőbe még temetkeztek, csak 1776-ban szüntették meg az erre vonatkozó királyi rendelet alapján, és nyitottak új temetőt a csehegyi szőlők alatt.

13

1797-ben új harangot vásároltak Győrött. 1800-ban és 1802-ben valószínűleg kisebb tatarozáshoz égettettek meszet „az Ecclesia szükségére".

14 3. Bakonyszentlászló, ev. templom. Periodizált alaprajz. Rajz : Koppány Tibor — Koppány Tiborné