F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 1992/2. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 1992)

TANULMÁNY - Koppány Tibor: Bakonyszentlászló evangélikus temploma

A templomon folytatott utolsó nagyszabású építkezés 1816-ban történt, amikor az addig középkori kiterjedésében álló templom nyugati oldalára a jelenlegi tornyot emelték. A munkához Labrich István uradalmi tiszttartótól vett fel 1550 forint kölcsönt a gyülekezet, és azzal 1822-ban számolt el. A fennmaradt iratok a vállalkozó mestert sajnos nem nevezik meg. Egy 1844-es esperesi vizitáció jegyzőkönyve említi, hogy a torony építése mellett 1816-ban boltozták be a templom keleti részét, a többire új famennyezet és az egész templomra új tető készült. Ugyanakkor Heinrich Eberhard pesti harangöntővel új harangot is öntettek. A barokkos külsővel emelt toronyba 1867-ben villám csapott, a templom leégett. Újjáépítése ezt követően változatlan formákkal történt meg.

15 A tűzvészt megelőzően, 1860-ban járt Bakonyszentlászlón Rómer Flóris. Leírásában az evangélikus lelkészségen talált olyan régi okmányokat említ, amelyek szerint Szentlászló egykor királyi kanászok faluja volt. Megemlíti az általa is észlelt déli kapu elfalazott helyét és a helyszínen látható lábazatát, a paplak udvarán talált fejezetét és azt, hogy a kisméretű és íves záródású középkori ablakokat csak nemrég szüntették meg.

16 Az 1867. június 27-én leégett templom rendbetételére július 29-én szerződtek Kis György téti építőmesterrel. A tűzben megolvadt 1797-es és 1826-os harangok helyett Mendl János és Pfistermeister Antal kőszegi mesterekkel készíttettek új harangokat. Az újjáépített templomot az 1870. október 25-én tartott püspöki egyházlátogatás jegyzőkönyve írta le, megemlékezve olyan régebbi történeti eseményekről, amelyek miatt a vonatkozó részt érdemes idéznünk: ,,A' templom a' falu közepén egy emelkedettebb helyen áll. ... Építése talán még a'14 dik században történt, 's valamely szerzeté lehetett. A' még fennmaradt néhány faragott kövekből gyaníthatni, hogy hajdan díszes épület volt. Háborúk pusztításai vagy valamely más elemi csapás miatt több ideig csak a falak állottak torony nélkül. A' romjaiban heverő épületet Eszterhazy János Gróf akkori Uraság engedelméből, sőt biztatásából foglalta el a' Gyülekezet a' 17 dik században. ... A' templom tornya az 1816 dik évben épült."

17 A középkori templom rekonstrukciója A téglából emelt középkori templom a kutatási eredmények vallomása nyomán - nyugati tornya kivételével — azonos a ma is álló épülettel, amely kelet — nyugati tájolású. Ez a középkori templom egyhajós és sokszög záródású szentéllyel épült. Bejárata a déli oldalról nyílt. Ezen az oldalon és nyilván a szemben levő északin is három falsáv osztja két szakaszra a homlokzatot. Közülük a hajó két szélén lévők kis kiülésűek, a középső nagyobb méretű (5. rajz). A nyugati szakaszban volt a bélletes, kétoszlopos, félköríves lezárású kapu (6. rajz), amely felett tölcséres kávájú és íves lefedésű résablak foglalt helyet, attól balra pedig egy magasabban elhelyezkedő, hasíték jellegű ablak volt. A déli homlokzat keleti szakaszában két tölcséres kávájú résablak helyezkedett el. A szentély oldalait is kis kiülésű falsávok keretezik, ezek között a délkeleti és a keleti oldalon volt egy-