F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 1992/1. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 1992)

TANULMÁNY - Hoppe László: A református templom tornya Szokolyán. Építészeti elemzés

TANULMÁNY Hoppe László A REFORMÁTUS TEMPLOM TORNYA SZOKOLYÁN Építészeti elemzés Szokolya község reformárus templomának mai formája a múlt század közepén alakult ki. A jelenlegi épület egyetlen teremszerű térből áll, mindkét végén karzattal, csehsüveg boltozatokkal, a déli oldalon bejárattal. A fő tömeghez nyugaton, a templom testéből kiugorva zömök, vaskos torony csatlakozik. A torony sarkain átlósan álló támpillérek láthatók, bizonyítva, hogy az épület egyes részei régebbiek, gótikus stílusban épültek. A torony középkori eredete tehát ismert volt,

1 bár részleteit, illetve a megmaradt középkori töredékek mennyiségét és korát nem lehetett meghatározni. Az egyházközség 1988-ban saját erőből, az OMF támogatásával hozzálátott a templom tatarozásához. Elkészítették a hajó külső felújítását és újrafestését. Munka közben vakolatleverések is történtek, ezek során bukkant elő a toronyhoz csatlakozó falrész középkori jellegű, terméskő falazata. Kiderült, hogy a torony helyreállításához falkutatásra és szakszerű tervezésre van szükség. Ezért az OMF 1989-ben elvégezte a torony felmérését, falkutatását és megtervezte a helyreállítást.

2 A templom korábbi állapotáról egyetlen ábrázolás maradt fenn,

3 ez északkelet felőli nézetben mutatja be az épületet. A kép kicsi, egyes részleteit nehéz felismerni, és a belőle levonható következtetések csak nagy óvatossággal kezelhetők. Kisméretű, egyhajós templomot látni, nyolcszögű szentéllyel, a sarkokon támpillérekkel. A szentélyen egy keskeny, talán csúcsíves ablak látszik. Bizonytalanul kivehető, hogy a hajón is lehettek támpillérek, észak felé pedig valamilyen bővítmény volt, amelynek sem formája, sem mérete, sem rendeltetése nem található ki. Szélessége talán csak a támpillér kiugrásával egyenlő. Az északnyugati sarkon egy lényegesen nagyobb, jobban kivehető bővítmény látható, ez talán kápolna vagy osszárium lehetett.

4 A templom nyugati falához tapad a torony, de nem lehet egyértelműen megállapítani, hogy a hajóhoz viszonyítva milyen helyzetben van; a fő tömeg elé ugrik-e vagy beépült a hajótestbe. Nem látszanak azok az átlósan álló támpillérek sem, amelyek ma is megvannak és bizonyítják, hogy a torony a templom tömege elé ugrott. Viszonylag zömök volt, vélhetően csak a kutatás során megtalált középkori párkánymagasságig emelkedett, míg fölé alacsony, faszerkezetű magasítást építettek. Maga a szentély és a hajó a rajz alapján a gótika bármelyik periódusában épülhetett. Valószínűleg később, de még mindig a középkorban, észak felé legalább két alkalommal bővítették egy meghatározatlan rendeltetésű kisebb és egy nagyobb épülettömeggel. A torony lehet a templommal egyidős vagy későbbi, de elméletileg akár korábbi is. A templomot cinteremfal veszi körül, a kép előterében pedig (a falon kívül) néhány sír látható. Ebből az egyetlen rajzból ennél több következtetést nem lehet levonni. Az idézett rajzon ábrázolt állapot 1856-ban szűnt meg, amikor bővítményeivel együtt a teljes hajót lebontották, és felépítették a mai templomot. Az 1856 előtti állapotról