F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 1992/1. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 1992)

MŰHELY - Sonkoly Károly: A Pécs, Király u. 21. sz. polgárház homlokzatkutatása és helyreállítása

A „helyreállítás" során eredeti formájából már szinte teljesen kivetkőztetett ház csak 1965-ben kapott műemléki védettséget (MJ fokozat). A most, 1992 elején befejezett felújítás (26. kép) (tervező: Müller Mária, Pécs) sem teljes értékű műemléki szempontból, mert például a belsőkre sor sem került, vagy mert nem sikerült az összes, udvari toldalékot lebontani. Mindennek ellenére eredményként könyvelhetjük el, hogy a műemléki kutatás alapján megtörtént a főépület Király- és Mór utcai homlokzatain a 18. század végi állapot rekonstrukciója. A földszinten - kompromisszumos megoldásként - a 19. századi, kőkeretes üzletajtók kerültek visszaállításra. Ezekhez és a lábazathoz is - a már lezárt, budafai kőbánya rekultivációja beindításának nehézségei miatt -homokkő helyett mészkövet használt a kivitelező. Az udvari homlokzatoknál sikerült elérni - a toldalékok egy részének eltávolítása révén - a földszinti oldalfolyosó befalazott, íves nyílásainak kibontását. Jelentős eredményként értékelhetjük, hogy csaknem 100 év után a kapu és a kapualj újra visszakapta eredeti funkcióját. A hiányosságok ellenére a belvárosi rekonstrukció egy lépéssel ismét előbbre jutott, s Pécs főutcája egy szép, késő barokk polgárházzal lett gazdagabb. JEGYZETEK 1. Elsősorban a Baranya megyei Levéltár<BmL.), Pécs, a pécsi Janus Pannonius Múzeum (JPM.) Helytörténeti Osztálya és a Pécsi Káptalani Levéltár (K.L) anyagait használtuk fel a kutatás során. Munkánkhoz nagy segítséget jelentett Madas József. Pécs-belváros telkei és házai. Pécs, 1978. c könyve Ahol dolgozatunkban nem jelöljük meg külön a forrást, ott értelemszerűen Madas adatgyűjtésére támaszkodunk. 2. A kutatási dokumentáció megtalálható Budapesten, az OMvH. Tervtárában. 3. Joseph de Haüy, a badeni csapatoknál szolgáló hadmérnök ezredes a visszafoglalás utáni hónapokban készítette pécsi felméréseit,köztük a belváros térképét is. Karlsruhe, Generallandesarchiv, Kartensammlung, Band VIII., No. 21. 4. Madas József. Az elpusztult pécsi mecsetek. Pécsi Műszaki Szemle, XVIII./2-3.sz., 1973,45-46. 5. BmL. ÍV. 1007. a. Conscriptio Civitatis Quinque Ecclesiensis, 1695., No.123. 6. Móró Mária Anna: Pécs város polgárai (1697-1707). Baranyai Helytörténetírás, 1987-1988., 56., No.54., 73. 7. BmL., IV. 1007. a. 2. sz., Grundbuch Gemeiner Stadt Fünfkirchen, 1722., No.248. és No.249. 8. K.L. Gosztonyi-hagyaték: Babies András: Térképrekonstrukció Pécs településtörténetéhez az 1722. évi telekkönyvekalapján. Pécsi Műszaki Szemle, V./3. sz. 1960,11-17.: Madas József. Helyszínrajz az 1722. évi Pécs-belváros utcáiról és telkeiről. Baranyai Helytörténetírás, 1971.21-35. 9. BmL. ÍV. 1003. a. 1752. 10. BmL. XV.3.C Antoine Duplatre földmérő elveszett belvárosi térképének másolata 1907-ből, Cséfay Flórián városi mérnöktől.: K.L Szőnyi-hagyaték: Szőnyi Ottó másolata 1919-ből, a belváros Melchior Takáts szignálta, elveszett térképéről. 11. JPM. Helytörténeti Osztály, özv. Majorossy Istvánné hagyatéka 12. JPM. Helytörténeti Osztály, képeslap gyűjtemény 13. Említi Gosztonyi Gyula: A barokk Pécs. Pécs, 1942.17. 14. BmL. BmK. 461. sz. 15. K.L. Gosztonyi-hagyaték 16. Szőnyi Ottó: Pécs, útmutató a városban a környéken és a Mecseken. Pécs, 2. kiad. é.n. (1926), 80. 17. A felmérési- és kiviteli tervek megtalálhatók a Pécsi IKV Tervtárában és a Déldunánrúli Tervező Vállalat Tervtárában, Pécsett.