N. Dvorszky Hedvig - F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 1991/2. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 1991)

MŰHELY - Ivicsics Péter: Adatok a vasasszonyfai templom építéstörténetéhez

Ivicsics Péter ADATOK A VASASSZONYFAI TEMPLOM ÉPÍTÉSTÖRTÉNETÉHEZ Vasasszony fa község Vas megye északi felében, Szombathelytől északkelet felé 10 km-re, a csepregi út mentén fekszik. A falut kettészelő patak nyugati oldalán Nagyasszonyfa, keleti oldalán Kisasszonyfa településrészek terülnek el, amelyek 1943-ban egyesültek Vasasszony fa néven. A falu temploma Nagyasszonyra délkeleti részén áll a két falurész közös használatában. 1941-től kiszakadt a salköveskúti plébániából, azóta önálló plébánossal működik.

1 A templom mai képe barokk megjelenésű, az egységes nyeregtetős lefedésű hajóhoz nyugat felől négyszintes, órapárkányos, téglagúla lefedésű torony csatlakozik. A fiókos dongaboltozatú hajóhoz ugyanilyen lefedésű, kicsit szűkebb, fele hosszúságú, kívül lesarkított, belül legömbölyített alaprajzú szentély kapcsolódik. A keletéit templom teljes hossza 24,8 m, szélessége 9,2 és 7,2 m. A torony alatti bejárat után a hajó terét négy méter mélységben karzat osztja ketté, amelyre a déli sarokban tört vonalú, húzott fokú lépcső vezet. A fő tömeget dél felől sekrestye, észak felől pedig oldalkápolna fogja közre, amelyeket oromzatos nyeregtetővel és síkmennyezetes fafödémmel fedtek le. A hajót négy, a szentélyt egy félköríves, üvegbetéttel díszített ablak világítja meg dél felől. A belső tér neobarokk kifestésű; a szentély tengelyében barokk főoltár, a diadalív alatt új, szembemiséző oltár és felolvasó, a diadalív előtt északra barokk mellékoltár, délre pedig a szentélyből megközelíthető, hangvetős, barokk szószék áll. A vasi templomok helyszínelése során 1989 nyarán mértem fel az épületet, gyanítva annak középkori eredetét.

2 A következő év folyamán azután, felügyeleti munkám közben, véletlenül láttam meg a templom beállványozott tornyát. Az akkorra másfél méterig levert, lábazati, kőporos nemesvakolat mögött laptéglával eltakart, befalazott déli ajtónyílás és a hajó mindkét hosszoldalán falelválás mutatta egy korábbi templom nyomait. A műemléki védettség alatt nem álló épületen a több vakolat leverését nem kívánó vizsgálatok nyomán tisztázni lehetett a déli kapu méreteit, formáját, a korai templomhajó kiterjedését és falazási technikáját.

3 A hajó nyugati fele terméskőből, erősen meszes habarccsal, a bővítmény és a torony pedig téglából, homokos habarccsal készült. A déli kapu a saroktól 354 cm-re kezdődik, enyhén nyomott félköríves záródású, terméskővel átboltozott. Szélessége 144 cm, vállés záradékmagassága 186, illetve 236 cm, az épület körüli járdától mérve. A kapu küszöbköve nem látszik. A nyílás tagozat nélküli, befalazásából azonban előkerült egy feltehetően faragott, de erősen roncsolt szárkő elem.

4 A levert felületeken kisebb nyomokban észlelhető vot a korábbi, simított, festett vakolat, de az előző, külső felújítást teljes vakolatleveréssel, új nemes vakolat készítésével végezték. A letisztított felületeken megfigyelhető volt a korábbi templomhajó két hosszfala, amelyeket a sarkokon 80-85 cm-es, középen pedig 70 cm-es lizéna tagolt. A nyugati li-