Koppány Tibor: A Sümegi vár és a Devecseri kastély reneszánsz kőfaragványai (Magyarország építészeti töredékeinek gyűjteménye 7. Budapest, 1995)
A devecseri kastély reneszánsz kőfaragványai - III: Történeti adatok
IV. László király csehországi háborújában való részvételéért, 13 1292-ben a Pápa melletti Teszért, 14 1295-ban az ahhoz közeli Izsal földjét. 15 1296-ban az övé volt a Bars megyei Udol 16 és a Pozsony megyei Vöröskő várának fele, amelyet akkor adott el Csák Máténak. 1297-ben a mai Somlóvásárhely királyi alapítású apácakolostorának kegyúri jogát kapta meg, 17 a legtöbbjét Fennena királyné adományából, királynéi birtokból. Devecseri Imre fia Márton országos méltósága mellett eszerint a királyné udvarához közelálló személy volt. Márton alországbíró István és Miklós nevű két fia, valamint az utóbbi Miklós fia, II. Márton a Bars megyei Udolt 1348-ban adták el. 18 Devecseri I. Miklós fia II. Márton 1355-ben királyi ajtónállóként szintén udvari ember volt. 19 Neki is két fia volt, az először 1365-ben feltűnő II. Imre, Kont Miklós nádor familiárisa, 20 valamint II. Miklós. Ők ketten, Miklós és Imre 1368-ban osztoztak meg Devecser, Kohár és Ug birtokokon. 21 Velük azonos időben említik a családfához ma még nem köthető Devecseri Lőrinc fia Jánost és Herrald fia Miklóst. 22 A család következő nemzedékét a 14. század utolsó negyedében a fenti II. Miklósnak az 1365. évi birtokosztozásban említett János nevű fia képviselte. 1368-ban a bakonybéli apátsággal Ug birtoka miatt folytatott perben írták le pontos származását: Devecseri Márton fiai, Imre és Miklós közül az utóbbi fia volt. 23 Az 1370-es években az ő neve előtt szerepel ragadványnévként a későbbi családnév, bár különböző módon torzított alakban: 1373-ban „Csoronga" és „Cserengia", 24 1378-ban „Churumpa", 25 1389-ben „Choromp" 26 formában. Az 1378. évi oklevélben Devecseri „Churumpa" János maga, fiai és anyja nevében bizonyította a veszprémi káptalan előtt, hogy leánytestvére, Miskei Antal felesége részére kiadta a neki járó hitbért és jegyajándékot. Ott felsorolt fiai közé tartozhatott az 1387-ből ismert Devecseri Antal mester, Bebek Imre nádori jegyzője 27 és biztosan a fia volt „Churumpa" Domonkos, aki 1409 és 1411 között János és István nevű fiaival együtt Somlyó-hegyi szőlőbirtokos is volt. 28 A következő évszázad folyamán Domonkos fia Jánost 1441-ben említi egy oklevél, 29 amelynek alapján az 1439-ben Veszprém megye vásárhelyi székének alispánja, a már említett Devecseri „Chorom" Lajos is testvére lehetett. 30 Az 1441-ben Lőrinc devecseri plébános előtt végrendelkező Domonkos fia János 31 elhunytát követően két évtizeden át nem szólnak a források a családról, csak 1461-ben, amikor Devecseri „Choronk" János fia Kálmán fiai: Gergely és Tamás kiegyeztek Devecseri „Cjoronk" Pál leányának örökségén. Néhai Pál egyébként szintén „Choronk" Kálmán fia volt. A veszprémi káptalan előtti egyezség szerint Gergely és Tamás átadták unokatestvérüknek devecseri kúriájukat az ahhoz tartozó birtokrésszel, az attól északra fekvő Kisfaluddal, unokatestvérük, Gyomoréi Gergely pedig lemondott a Choron család vagyonára vonatkozó jogáról. 32 Az 1461-ből fennmaradt oklevél szerint tehát a család addigi, ismeretlen helyű és formájú devecseri kúriája a leányági rokon Gyömöreiek birtokába került, akik így lettek a település egy részének urai. Ebből az oklevélből tudható az is, hogy az 1333-tól egyházas helyként említett Nagy- vagy Egyházasdevecser 33 mellett létezett Kisfalud vagy Kisdevecser, amely a Torna vizén túl, attól északra terült el. 34 Az 1461-ben kötött birtokegyezségben szereplő Gergely 1476 és 1484 között már Choron családnévvel töltötte be Zala megye alispáni tisztségét, 35 miközben 1482-től egyben veszprémi alispán is volt. 36 Tőle származott az 1488 és 1505 között feltűnő Choron Márton, e néven a családban már a harmadik. Veszprém vármegye 1488. évi
