Koppány Tibor: A Sümegi vár és a Devecseri kastély reneszánsz kőfaragványai (Magyarország építészeti töredékeinek gyűjteménye 7. Budapest, 1995)
A devecseri kastély reneszánsz kőfaragványai - III: Történeti adatok
adóösszeírása szerint Devecserben, amely a megye egyik járásának volt a székhelye, a közeli Kamondon és Koháron összesen 33 jobbágyportája volt. 37 A család ingatlan vagyona azonban ennél nagyobb volt, mert malmaik voltak a Torna patakon, a 15. század elejétől pedig szőlőik voltak a közeli Somlyó hegyén. Az utóbbiakhoz Devecseri Choron III. Márton további jelentős területű szőlőt kapott feleségével, a Hidegkúti vagy más néven Arácsi Farkas családból származó Borbálával a mai Balatonfüredbe olvadt Arácson. 38 Az ő fiuk volt az 1524-ben a sümegi várnagyi tisztségbe iktatott és két évvel ezt követően a devecseri kastélyt korai reneszánsz formákkal átépíttető András. A birtokok további gyarapítását Choron András kezdte meg. 1502-ben kötött kölcsönös örökösödési szerződést az Uzsaiakkal, amellyel megszerezte azok Sümegtől délre fekvő birtokait. 39 Az örökösödési szerződés időpontja azt jelzi, hogy András az akkori jog szerint már nagykorú volt, elmúlt huszonnégy éves, vagyis 1480 előtt született. 1505ben özvegy anyjával együtt arácsi szőlőt adott el. 40 Az így kapott pénzzel kezdte meg Devecser idegen kézen lévő részbirtokainak zálogbavételét 1508 41 és 1516 42 között. Az 1508. évi fehérvári koronázó országgyűlésen általa támasztott tömeges verekedés miatt II. Ulászló király minden birtokától megfosztotta. 43 Az ítélet végrehajtását magas pártfogói megakadályozták, egy hónappal később ugyanis devecseri földesúrként viselt pert az Ajkaiakkal. 44 Feltételezhetően már ekkor veszprémi püspöki familiáris volt. Az 1510es évek végén a megye országgyűlési követe, 45 1520-ban már Beriszló Péter püspök szolgálatában állt. A következő évtől volt veszprémi alispán. Közben, 1514-ben a Dózsa-féle parasztháború hatására a Veszprém megye nyugati részét dúló paraszthad felégette Devecsert a nemesi rezidenciával és a Choron család birtokjogait tartalmazó oklevelekkel együtt, ezért II. Lajos király 1521 tavaszán újraadományozta Nagy- és Kisdevecsert, Kamondot, Kohárt, Cserháza-pusztát és az arácsi birtokokat, s azokba András alispánt a fehérvári keresztes konvent be is iktatta. 46 Két évvel később, 1523 tavaszán András, Miklós és Boldizsár nevű fiaival együtt, címereslevelet kapott a királytól, amely pallosjoggal ruházta fel. 47 Ennek birtokában iktatták a sümegi várnagyságba 1524-ben, amely lyel egyúttal a püspökség Zala megyei javainak provizora lett. A Devecseri Choron család Veszprém megye jómódú középbirtokos rétegébe tartozott - az Árpád- és Anjou-korban egyes tagjai még országos méltóságra is emelkedtek -, később pedig a megyei életben viseltek tisztségeket. A helytörténeti és a családtörténeti irodalomnak az a megállapítása, miszerint I. Márton magas tisztségét követően a családtagok devecseri kúriájukban a vidéki kisnemesek mindennapi életét élték, az új adatok tükrében nem tartható. Lakóhelyük a középkori forrásokban nem szerepel. Az valószínűleg egyszerű, földszintes nemesi kúria volt, helye pedig ismeretlen. 48 1461-ben egy ilyen kúriát adtak át a leányági örökös Gyömöreieknek. A család lakóhelyének változása a 15. század második felében következett be, amikor megépült az emeletes és tornyos, háromosztatú kúria, amely a plébániatemplom és az akörüli temető felett, a település egyik legmagasabb pontján helyezkedett el. Mint minden középkori földesúri rezidencia, elkülönült a település többi házától; telkét minden bizonnyal már akkor körülárkolták, és védelmet is nyújtó kerítéssel, esetleg fapalánkkal övezték. Minderre maga a kutatás során megtalált épület utal, valamint az a kevés, kőből faragott, elszedett, késő gótikus ajtó- és ablakkeret darab, amely a főépület reneszánsz toldásából, másodlagos befalazásból került elő. Építtetőjéről nem szól írott forrás, az akár Choron András apja, III. Márton, akár nagyapja, Gergely alispán lehetett. Ezt a kúriát örökölte Choron András, és építtette át 1526 körül.
