Koppány Tibor: A Sümegi vár és a Devecseri kastély reneszánsz kőfaragványai (Magyarország építészeti töredékeinek gyűjteménye 7. Budapest, 1995)

A sümegi vár reneszánsz kőfaragványai - II. Történeti adatok

egerszegi kastélyában találta a pozsonyi kamara küldötte, Zermeg János, akinek uralkodói parancsra Gersei Pethő Pétert kellett volna Sümeg várába királyi kapitányként beiktatnia. Ott, a mai Zalaegerszegen hunyt el 1568 január elején.

62 Halálát követően, 1572ből származik a dunántúli végvárakat felmérő Giulio Turco rajza, amely a várat nyugat felől nézve ábrázolja (2. kép). A 16. század további szakaszából, Kövessy püspök utódainak idejéből nincsenek építkezésre vonatkozó adatok, és hiányoznak azok a 17. század első feléből is. Az eddig előkerült források szerint újabb építkezés az 1648 és 1658 között a püspöki székben ült Széchényi György idejében történt, az azonban már a barokk stílus jegyeit viselte. Az jellemezte az őt követő utódok közül ifjabb Sennyey István (1659-1683) és Széchényi Pál püspök (1687-1710) által végeztetett építkezéseket is, amelyekről korai barokk kőfaragványok tanúskodnak.

63 A vár utoljára a Rákóczi-szabadságharc eseményeiben játszott jelentősebb szerepet. 1705 és 1709 között volt a kurucok kezén, akkor fegyver- és lőszertárnak használták, valamint lőpormalmot működtettek benne. 1709-ben császári csapatok foglalták el, s a feljegyzések szerint 10-12 évig állomásoztak benne. 1720 táján hagyták el, lebontva tetőzeteit, használhatatlanná téve helyiségeit. Az 1745-ben a püspöki székbe kinevezett Padányi Bíró Márton a vár újjáépítésére kért engedélyt Mária Terézia királynőtől,

64 azt azonban nem kapta meg. Ekkor kezdte meg a vár alatt a 17. század derekán Széchényi György püspök által megkezdett, később Sennyey püspök által tovább építtetett rezidencia bővítését, amelyhez a vár falait lebonttatva, annak anyagát használták fel. A szombathelyi királyi bölcseleti líceum tanára, Kresznerics Ferenc által 1796 szeptemberében a helyszínen készített feljegyzések több, ma már nem létező, feliratos táblát említenek, amelyek szerint „... a rezidencia mellett magas fel emelkedett hegyen a régi puszta vár, azon része melly a déli részre fordul még a Kupa idejebélinek tartatik, a többit a Kövesi Püspök építette Ferdinánd alatt azon időben midőn a török Veszprémet ostromolta, mint megtudhatni azon márvány köbül mellyen ezen 3 distichonok olvastattak: [...] ez a márvány kő kétfelé törött midőn a rezidencia miatt a fal le rontatott ...".

65 A Bíró Márton püspök által elrendelt bontás során tűnt el a belső kapu felett emelkedő, Giulio Turco által megrajzolt, kétemeletes torony, annak déli oldalán a palotaszárny püspöki lakosztály része, s a mögött a kápolna, északi oldalán pedig a jelenleg az egykori ablakok helyével átlyuggatott falú hosszú palota és több, ma már ismeretlen lakórész. Mindebből az volt megállapítható, hogy az 1745 után a vár alatti püspöki kastély építéséhez anyagszerzés érdekében történt bontás a belső kaputoronnyal kezdődött. Annak összedöntése során a kettős kapu kerete és a felette elhelyezkedő ablakok keretei a kapu előtti farkasverembe hullottak, ahonnét elő is kerültek. A torony és az ahhoz kapcsolódó épületszárnyak falainak anyagát ezt követően egyenesen az épülő kastélyhoz görgették le a hegyről. Ugyanígy, a lebontott torony omladékain keresztül hordták át a vár ajtóinak és ablakainak, kandallóinak kibontott kereteit és részleteit, amelyeket még fent a várban kisebb darabokra törtek, majd azt is legörgették az épülő kastély helyéhez. Ennek a bontásnak az eredménye volt az a régészeti munka során megtalált - és 19571960 között feltárt - törmelékréteg, amely a kettős belső kaputól befelé, mintegy húsz