Koppány Tibor: A Sümegi vár és a Devecseri kastély reneszánsz kőfaragványai (Magyarország építészeti töredékeinek gyűjteménye 7. Budapest, 1995)

A sümegi vár reneszánsz kőfaragványai - III. A reneszánsz kőfaragványok és azok anyaga

méter sugarú körben borította egy-másfél méter vastagságban a vár udvarának déli részét. A vár kőfaragványainak akkor megtalált töredékei nagyobbrészt ebből a rétegből kerültek elő, mellettük azonban a 20. század végi részleges helyreállítása alkalmával a barokk kastélyból is kerültek elő olyan, a várból származó faragott kő részletek, amelyek Kresznerics Ferenc két évszázaddal korábbi sorait igazolják. A kastély falaiban talált, főként gótikus kőfaragványok alapján gyanítható, hogy a falazatokban sok további, a várból származó hasonló kőelem lehet, többnyire az alapozásban. Esetleges feltárásuk még abban az esetben is reménytelen, ha egyszer sor kerülne a kastélyépület teljes értékű helyreállítására. III. A RENESZÁNSZ KŐFARAGVÁNYOK ÉS AZOK ANYAGA A számba vett reneszánsz kőfaragványok többsége nyíláskeretelés, ajtó- és ablakkeretek töredékei. Egyetlen ajtószárkő kivételével a legtöbben az országszerte előforduló lemezkima-lemez tagozás található. Az összméretek eltérése, a tagozatok sokféle mérete és a kima tagozatok egymástól eltérő formája alapján tizenhárom ajtókeret határozható meg (801.1-18. kat. sz.; 16-37. kép). A kivételnek számító, 801.29. sorszámot viselő, tizennegyedik szárkő (50-51. kép) tagozása is kimás, alsó lemeze közepén azonban abból kiemelkedő fonadékdísz húzódik. Egy további ajtókeret töredékein a kima és az alsó lemez között háromnegyed pálca tagozat látható (801.19-22. kat. sz.; 38-41. kép), egy másikon pedig a lemez-ferde élszedés-háromnegyed pálca-újabb lemez, kima és keskeny, harmadik lemez tagozás volt (801.23. kat. sz.; 42-43. kép). Egyetlen olyan ajtókeret töredékei kerültek elő, amelyen három lemez közt két kima tagozat van (801.24-26. kat. sz.; 44-46. kép), és végül egy olyan, amely gótikus hagyományok őrzőjeként széles és elszedett lemezzel indul, amely után félköríves vájat következik, s azt egy nagyméretű és egy kis kima követi, s végül keskeny lemez zárja. Az utóbbi szemöldökkövén - amely a tizennyolcadik ajtókeret forma - a nagy kima feletti ferde bemetszés a sarkon a gótikus pálcatagok mintájára átmetsződik (801.27-28. kat. sz.; 47-49. kép). Valamennyi ablakkereten, amelyek között tizenöt különböző méretű található, az egyszerű, lemez-kima-lemez tagozás volt (801.30-54. kat. sz.; 52-79. kép). A három hasonló tagozású osztótöredék (801.55-57. kat. sz.; 80-83. kép), amelynek kima tagozata a 801.36-40. kat. sz. (58-64. kép) keretkövekkel azonos, azokkal alkotott keresztosztós ablakot. A felsorolt faragványok nagyobb része annyira töredékes, hogy azokból a rajtuk látható és egymástól eltérő méretű és formájú kima tagozatokon túlmenően további részletek nem rekonstruálhatók. Nagyon kis méreteik alapján ezek - a nagyobb méretű, keresztosztós ablakok mellett - osztás nélküli kisebb ablakok létét bizonyítják. Két különböző méretű, budai márgából készült ablakkeret-töredék (801.53-54. kat. sz.; 77-79. kép) alapján a vár átépítése során a reneszánsz kőfaragás országosan legmagasabb szintűnek számító termékeit is felhasználták. A kilenc darab párkánytöredékből az első kettő szabályos reneszánsz tagozása a lemez-szima-lemez-negyed pálca-lemez formát mutatja, a negyedpálca tagozaton tojásléccel díszítve (801.58-59. kat. sz.; 84-86. kép). Egyen ugyanez látható, de hiányzik belőle a díszített negyed pálca (801.60. kat. sz.; 87. kép). További kettőn a felső szima helyén is negyed pálca tagozatot faragtak (801.61-62. kat. sz.; 88-89. kép), két párkánydarab viszont olyannyira töredékes, hogy csak legalsó lemeze és afelett egy meredek