Koppány Tibor: A Sümegi vár és a Devecseri kastély reneszánsz kőfaragványai (Magyarország építészeti töredékeinek gyűjteménye 7. Budapest, 1995)

A devecseri kastély reneszánsz kőfaragványai - III: Történeti adatok

tói bárói címet és egyben ausztriai honosságot kapott. Házasságával Batthyány I. Ferenc és annak unokaöccse, I. Kristóf sógora lett. 1571-ben nevezte ki a király soproni főispánnak és egyben soproni főkapitánynak. 1575-ben kapta meg zálogbirtokként hatvanezer forintért az akkor ugyancsak Alsó-Ausztriához tartozó Kőszeget és uradalmát.

85 Ekkor már valószínűleg özvegy volt. Másodszor 1581-ben nősült, feleségül véve OláhCsászár Miklós özvegyét, Szluni Frangepán Annát. Devecseri Choron János „liber baro de Kabold" 1584 november elején végrendelkezett kaboldi várában Istvánffy Miklós nádori helytartó előtt, még ugyanennek a hónapnak a végén ott is hunyt el,

86 és az ottani templomba temették.

87 Az uralkodóval megerősíttetett végrendelet értelmében Choron János hatalmas családi vagyonát, miután fiúörököse nem maradt, leányai örökölték. Azok közül Katalin, a legidősebb, aki 1563-ban kötött házasságot Thurzó II. Szaniszlóval és Augsburgban élt,

88 lemondott örökségéről. A magyarországi birtokok két húgára, Margitra, Nádasdy Kristóf özvegyére

89 és Annára, Balassa István feleségére

90 maradtak. A vagyont a végrendelet nem osztotta meg közöttük, ezért egymást károsítva, erőszakkal igyekeztek részt szerezni abból. Margit Devecsert és Somlyót foglalta le, Anna pedig Kaboldot és Kőszeget. A hivatalos osztozkodás ezt követően császári parancsra történt meg 1585 tavaszán, Istvánffy Miklós előtt.

91 Az egyezség szerint Devecser egyedül Choron Margité lett, Ugodot, Kaboldot és Somlyót pedig uradalmával együtt kettéosztották. A megegyezést azonban egyik fél sem tartotta be. 1586-ban Kőszegen tartott egyezség értelmében Kaboldot teljes egészében Anna kapta meg, három évvel később mégis újból kettéosztották.

92 A kincstárra visszaszállt Kőszeget és uradalmát Rudolf király hozzájárulásával ugyancsak 1586-ban Margit kapta meg, két részletben lefizetett negyvenhatezer forintért, és azt szintén uralkodói engedéllyel fiaira, a Nádasdy család pecsenyédi ágából származó Tamásra és Lászlóra hagyta.

93 Az örökösök közül a pecsenyédi Nádasdy-ágra jutott Devecser a család nagyobb birtokai mellett elvesztette korábbi jelentőségét, a család tagjai azonban előnévként továbbra is viselték az ősi birtokközpont nevét. Nádasdy ifjabb Tamás még jóval később is a „Comes Perpetuus a Pethenied nec liber Baro in Egheruar, Dewecher et Janoshaza" címet írta neve mellé.

94 Váraik, köztük Devecser fenntartására magánkézben levő végvárként királyi intézkedések alapján változatlanul kaptak pénzt.

95 Őrségét a Dunántúl északi részének váraihoz hasonlóan az alsó-ausztriai rendek fizették.

96 1594-ben, Győr és Pápa elestét követően a győri főkapitányság kisebb várainak őrségeivel együtt a devecseriek is elmenekültek, és üresen hagyták az erősséget.

97 Ennek következtében a Choron örökösök birtokai között levő Devecser végvárát a század végén pusztultként írták le.

98 1604-ben ifjabb Nádasdy Tamás azt írta egy levelében, hogy minden birtoka: Ugod, Somlyó, Devecser, Jánosháza és Egervár teljesen puszta, mindenütt csak a falak állnak.

99 A két század fordulójának éveiben zajlott az a Choron örökösök ellen folytatott fiskális per, amelyben a kincstár kétségbe vonva a leányági örökösödés jogosságát, visszakövetelte Choron János teljes vagyonát és abban várait, kastélyait. 1597-ben szólították fel Choron Annát, akkor már Liszthy István feleségét és Margitot, Nádasdy Kristóf özvegyét az örökség átadására.

100 A per hosszú évekig húzódott, részben a közben lezajlott