Koppány Tibor: A Sümegi vár és a Devecseri kastély reneszánsz kőfaragványai (Magyarország építészeti töredékeinek gyűjteménye 7. Budapest, 1995)

A devecseri kastély reneszánsz kőfaragványai - III: Történeti adatok

Bocskai-felkelés miatt, részben pedig ifjabb Nádasdy Tamás 1599-ben unokatestvérével kötött házassága következtében, amely hűtlenségi perhez vezetett.

101 A pereknek végül az 1605-ben megkötött, általános amnesztiát adó bécsi béke vetett véget. 1609-ben devecseri Choron Margit, Nádasdy Kristóf özvegye és gyermekei felosztották egymás közt Ugod, Somlyó és Devecser várait, valamint Jánosháza kastélyát. Devecsert ekkor ifjabb Nádasdy Tamás kapta meg.

102 Ő 1620-ben hunyt el, miután anyja halálát követően annak birtokrészeit is megkapta.

103 Örököse nem lévén, javai a már korábban meghalt László öccse szintén László nevű fiára szálltak. Ifjabb Nádasdy László utolsó Choron örökösként 1626-ban, fiatalon és szintén utód nélkül halt meg,

104 Devecser kastélya és uradalma ekkor valóban visszaszállt a kincstárra. A Choron örökösök gazdátlanná vált javait még 1626 tavaszán összeíratta a pozsonyi kamara. A Devecser és Ugod uradalmaiba kiküldött Ladányi Ferenc az alábbiakat jelentette: „Deuecher Vára, elégh puzta. Arokia viz nekül ualo, az kerettese hol küel, hol palankal foldozua, io Halastó mellette, meli három kerek malmot hait, annak is tsak edgik kereke forogh, kettei el romlott. Az varasában vagion száz ött ház, szolgáló emberek lakiák, kiknek szegin Nadasdi Tamás adott szabadságot, hogi senkinek se adoszanak se szolgallianak". Ugodról küldött jelentésében a várat nem részletezte, a körülötte elterülő település lakóiról azonban ott is megírta, hogy azok a várban katonai szolgálatot teljesítő szabad polgárok, és nem adóznak a földesúrnak.

105 Az Ugod-devecseri uradalomnak papírforma szerint ekkora azonban már volt új gazdája. 1622-ben a kamara, még ifjabb Nádasdy Tamás halálát követően, annak László nevű unokaöccse birtokjogát nem tekintve, hétezer forint készpénz letétele ellenében Véglai Horváth Gáspárnak és feleségének, Usaly Katának adta át azt. Ők kapták meg Enyingi Török István 1618-ban történt, fiúutód nélküli halála után Pápát is, holott annak örököse az elhunyt húga, Bedegi Nyáry Pál második felesége, Török Zsuzsanna volt, aki után gyermekei: Miklós, István, Borbála és Krisztina lettek Pápa földesurai.

106 Véglai Horváth és felesége ilyen módon egyik birtokot sem tudta átvenni, az 1622-es adományt a már özvegy Usaly Kata sem tudta érvényesíteni annak ellenére, hogy 1629-ben és 1630-ban ismételten kérte a birtokokat.

107 így - részleteiben nem ismert módon - 1627ben az említett Bedegi Nyáry Miklós volt Devecser birtokosa, ahhoz azonban feltételezhetően örökségként jutott. Apja, Nyáry Pál ugyanis első felesége, Gersei Pethő Mária révén szintén a Choron örökösök közé tartozott.

108 Nyáry Miklós a kettős uradalmat más birtokokért még abban az évben átadta Krisztina húga férjének, Esterházy Miklósnak. 1628-ban, amikor Esterházy Nyáry Miklóstól és annak István nevű testvérétől Tokaj környéki szőlőkért és más, kelet-magyarországi birtokokért megszerezte Pápa városát és annak uradalmát, a három birtokot egybevonva alakította ki a Pápa-Ugoddevecseri uradalmat.

109 A birtokvitákat, amelyek a Choron örökösök második és harmadik nemzedékéhez tartozó Balassa, Czobor és Telekesi Török család tagjaival megújultak, Esterházy Miklós oly módon oldotta meg, hogy 1628-ban az Ugod-devecseri uradalom egyes részeit meghatározott időre zálogba adta nekik, 1655-ben pedig ő fizette vissza Véglai Horváth Gáspár utódainak az 1622-ben a kamaránál letett összeget.

110 A török hódoltság torkában álló új szerzeményt, amelyet 1628-ban Esterházy Miklós személyesen is meglátogatott,

111 1630-ban vetette leltárba,

112 és még ugyanabban az évben Csáky Lászlónak adta zálogba.

113 A Pápára, Ugodra és Devecserre vonatkozó zálogszerződést 1632-ben és 1641-ben megismételték.

114 Csákyt zálogbirtokosként az 1640 es évek második felében Pázmány Miklós, a bíboros érsek Pázmány Péter unoka-