Koppány Tibor: A Sümegi vár és a Devecseri kastély reneszánsz kőfaragványai (Magyarország építészeti töredékeinek gyűjteménye 7. Budapest, 1995)
A devecseri kastély reneszánsz kőfaragványai - III: Történeti adatok
felégette Choron javainak nagy részét. 69 Fehérvár 1543-ban történt elfoglalása után török és tatár portyák jelentek meg a környéken, Zrínyi Miklós, Báthory András és Werbőczy Imre a közeli Somlóvásárhely határában vert szét egy tatár sereget. 70 1544ben a Devecsertől nyugatra elterülő Kemenesalját pusztító török hadat a Bakonyban levő Porva mellett verte szét a devecseri őrség Telekessy Imre vezérletével, ezt követően pedig a török által ostromlott Tolna megyei Ozora várának felmentésére vonult a devecseriekkel megerősített győri és pápai had. 71 Choron András Habsburg-párti politikai szerepe és tekintélye hatására 1546-tól Devecser külön kapitány vezetésével királyi őrséget is kapott. Azzal együtt a Choron birtokban levő Tihany és Ugod várába száz magyar lovast és ötven gyalogost rendeltek. 72 A következő évben Gersei Pethő Péter kapitánysága alatt már 100 lovas szerepel Devecser végvárának őrségeként. 73 A sarkain bástyákkal erősített, palánkfallal és vizesárokkal körülvett Devecser, keleti szélén a kőfallal övezett kastéllyal és azon túl a Nagy- és Kisdevecsert elválasztó Torna patak vizével felduzzasztott tóval a Veszprémből a Bakonyon átvezető utat zárta le. A köznemesi rétegből a Mohács utáni évtizedekben a főrendűek közé emelkedett Choron András, vagyona és politikai vezető szerepe ellenére, a dunántúli köznemesi társadalom képviselője maradt. Felesége, Izsákfalvi Márk Margit annak az 1475 és 1542 között említett, a török elől menekült délszláv Gorbovai Márk deáknak volt a leánya, aki feleségével, Rumi Orsolyával kapott birtokot a Vas megyei Izsákfalván és a veszprémi Perecskén. 74 Gorbovai Márk deák származása és pályafutása nem ismert, csupán feltételezhető, hogy írástudó ember lévén valamelyik, a törökkel szomszédos délvidéki területen tisztséget viselő nagyúr familiárisaként került a Dunántúlra. Márk Margit három leánytestvérén keresztül Choron András azok férjeinek családjaival is rokonságba került, ahogy fontos lett rokoni kapcsolata felesége fiútestvéreivel, a korán meghalt Miklóssal és az 1546-1561 között szereplő Jánossal, Uky Orsolya férjével is. 75 Márk János és Uky Orsolya korán árvaságra jutott, ugyancsak János nevű fiát Choron nevelte fel, taníttatta, majd politikai és társadalmi kapcsolatai révén összeházasította a nádori helytartó Istvánffy Miklós nővérével, Katalinnal. Az ifjabb Márk János 1595-ben bekövetkezett haláláig - amellyel családja kihalt - Istvánffy Miklós pozsonyi irodájának volt vezetője, s egyben a Choron rokonság befolyásos támogatója. 76 Ifjabb Márk János halálát követően kilenc Vas megyei falura terjedő birtokára és izsákfalvi kastélyára Choron András örökösei tették rá a kezüké. 77 A dunántúli politikai és katonai eseményekben évtizedeken át vezető szerepet betöltő Choron András 1551-ben hunyt el, minden vagyonát egyetlen fiára, Jánosra hagyva. 78 Családi székhelye neki is a devecseri kastély volt, amelyet 1552-ben - Veszprém eleste után - tovább erősített. A bécsi hadvezetés Veszprém elestét követően 150 lovast és 100 gyalogost vezényelt Devecserbe. 79 Nádasdy Tamáshoz írott leveleiben Choron János arról számolt be, hogy újraásatta a várost övező árkot. 80 Valószínűleg ekkor építtette a kastély külső falainak négy sarkára azokat a nagyméretű palánkbástyákat, amelyeket az I. Ferdinánd királyhoz 1563 elején küldött levele mellé helyezett, sajátkezű rajza ábrázol. 81 Ezekben az években apjától örökölt családi hagyományait követve a devecseri őrség élén tevékeny részt vállalt a török elleni dunántúli harcokban. 82 1554ben a Pozsony megyei, a Kiskárpátokban fekvő Jókő várát kapta élete végéig zálogként a kincstártól, 83 1555-ben pedig felesége, az előkelő, krajnai származású Szvetkovics Mária kiterjedt ausztriai rokonsága segítségével megvásárolta az akkor Alsó-Ausztriához tartozó, eredetileg Sopron megyei Kabold várát. 84 Az utóbbihoz 1558-ban II. Miksa király-
