Horler Miklós szerk.: Vas megye műemlékeinek töredékei 2. Magyarszecsőd - Zsennye (Magyarország építészeti töredékeinek gyűjteménye 6. Budapest, 2002)

Tanulmányok – a töredékek katalógusai - Szentgotthárd, középkori ciszterci monostor (Valter Ilona, Lővei Pál, Faragó János)

járat itt is az északi keresztkar nyugati fala mellett nyílik, a nyugati oldalon egy-egy, a szentgotthárdihoz hasonló félköríves kapu vezet a két mellékhajóba. Ugyanilyen megoldást láthatunk a sylvanès-i apátság nyugati homlokzatán. A sénanque-i, Le Thoronet-i és sylvanés-i apátság egyaránt a mazaniból települt, és mindhárom azonos korszakban, 1160-1180 között épült. Helyi hagyományokat (kupola a négyezet fölött) követő, másoktól jól elkülöníthető műhely építette ezeket a ciszterci monostorokat, amelyekre az alaprajzi rendszeren kívül jellemző a templom bazilikális felépítménye, a hevederekkel támasztott, csúcsívbe hajló dongaboltozat, a részletformák végtelenségig való leegyszerűsítése és a kő gondos megmunkálása. Nagyon jellemző a nyugati homlokzat, ahol középen nincs díszes portál, csak a két mellékhajóba nyílik egy-egy félköríves bejárat.

42 Ilyen lehetett a szentgotthárdi templom nyugati homlokzata is.

43 Mindezek alapján feltételezzük, hogy a szentgotthárdi együttest az 1180 körül felszabaduló provence-i ciszterci építőműhely építette, az alapító kegyúr, III. Béla király megbízásából. Ennyit sikerült az ásatás alapján megtudnunk a szentgotthárdi ciszterci monostorról. A kőanyag feldolgozása kiegészíti és új adatokkal bővíti ismereteinket. Kiegészül képünk a nyugati homlokzatról. A főhajó nyugati falának két félköríves ablaka fölött a tengelyben egyszerű körablak helyett minden bizonnyal négykaréjos ablak nyílott olyan, - kezdetleges mérműre utaló - megoldással, hogy a négy karéj szár fölött egy-egy kerek nyílást látunk (79.89-90., 79.92-94. kat. sz., Szerk. Kat.: 79/2.; 718. kép). Ilyen ablak lehetett az északi keresztház falában is (a déliben azért nem, mert ott a keresztház falát takarta a monostor csatlakozó keleti szárnya), esetleg, ha a szentély tetősíkja megengedte - mint azt Le Thoronet-ben is látjuk

44 - a szentély keleti oromfalán. Nagyobb méretű, többkaréjos körablakot látunk a sénanque-i nyugati homlokzaton és a déli keresztház falán, a silvacane-i, ugyancsak provence-i ciszterci templom nyugati homlokzatán,

45 és számtalan további példa is hozható a ciszterci építészetből: Noirlac - nyugati homlokzat, északi keresztház, szentély; Pontigny - keresztház, stb. A magyarországi ciszterci emlékanyagban a kerci templom szentélyét és - a töredékek alapján ítélve - kiemelkedő főhajófalát is hatkaréjos, a szentgotthárdira emlékeztető ablakok világították meg. (22. kép) A kerci templomot építő királyi műhely (a 13. század második negyede) dolgozott a Barcaságban és Észak-Erdélyben, nem szerzetesi templomok építésén is. Az e műhely által épített templomok karéjos ablakai állhatnak méretben és formában legközelebb a rekonstruált szentgotthárdi ablakhoz. így hasonlóak a prázsmári négykaréjos ablakok (23. kép), a széki ablakok, vagy a brassói Szent Bertalan-templom szentélyének nagyobb, kivitelben és eleganciában a szentgotthárdihoz közelebb álló ablakai.

46 A rekonstruált déli kapu (Szerk. Kat.: 79/1.; 691-693. kép) is gazdagítja ismereteinket az elpusztult szentgotthárdi középkori templomról. A kapu bélletének tagolása és az egyetlen megmaradt oszlopfő szintén a 13. század eleji keltezést erősíti. Igen fontos ez az oszlopfő, mert emlékeztet az ugyancsak jellegzetes kerci oszlopfőkre, ahol a nyelves fejezetek kelyhét a szentgotthárdihoz hasonlóan többkaréjos, erezett, az alsó gyűrűtagra támaszkodó szőlő- vagy tölgyfa levelek veszik körül.

47 A legtöbb újat adó adatot a boltozati elemekből nyertük. Egyértelművé vált, hogy a szentgotthárdi építkezés áthúzódott a 13. századra, és valamikor az 1230-as évek végén fejeződött be. Ekkor készültek el a boltozatok. Bár a szentgotthárdi templom alaprajzilag, a kő gondos és a puritánságig egyszerű megdolgozásában, a templom pillére-