Horler Miklós szerk.: Vas megye műemlékeinek töredékei 2. Magyarszecsőd - Zsennye (Magyarország építészeti töredékeinek gyűjteménye 6. Budapest, 2002)

Tanulmányok – a töredékek katalógusai - Szentgotthárd, középkori ciszterci monostor (Valter Ilona, Lővei Pál, Faragó János)

Az építési munka során a magtártemplom belsejéből, a diadalív környékéről, másodlagos befalazásból bontották ki 1985-1986-ban a következő 12. század végi, 13. század eleji töredékeket: háromnegyedoszlop-dobokat (79.11-12., 79.26. kat. sz.), féloszloptöredéket (79.34. kat. sz.; 684. kép), egy sarokleveles oszloplábazatot (79.35. kat. sz.; 685-686. kép), két nyíláskeret-töredéket (79.82-83. kat. sz.; 716. kép), élszedéses falív töredékét (79.150. kat. sz.), kapukeret kőrétegeit (79.67-69. kat. sz.; 705. kép), kapubéllet kőrétegét (79.61. kat. sz.; 701-702. kép), heveder vagy falív darabjait (79.104-105. kat. sz.), pillérköteg hengertagos kőrétegeit (79.38^10. kat. sz.; 687-689. kép), két hengertag között homorúan háromszögű, éles orrtaggal ellátott hevedertöredéket (79.122. kat. sz.), nyíláskeret (ablak) zárókövét (79.100. kat. sz.), kapubéllethez tartozó, levéldíszes, bimbós oszlopfő részletét (79.55. kat. sz.; 696. kép) és egy gótikus, címerpajzsos zárókő töredékét (79.160. kat. sz.; 737. kép). A 17. századi déli mellékoltár bontásából került elő egy pillérköteghez tartozó, hengertagos kőréteg (79.37. kat. sz.), valamint egy heveder kőeleme, két hengertag között széles orrtaggal (79.110. kat. sz.). Az épület kivitelezési munkáit az Országos Műemléki Felügyelőség Szombathelyi Építésvezetősége végezte, Doktorics László építésvezető irányításával. A helyi vezető Gyurácz József brigádvezető volt. 0 figyelt a faragott kövek előkerülésére, és gondoskodott azok megőrzéséről az építkezés ideje alatt. A KŐFARAGVÁNYOK FELTÁRÁS UTÁNI SORSA 197l-l972-ben, az ásatás befejezése után az előkerült faragványokat - más lehetőség híján - a magtártemplom szentélyében helyeztük el. Zárt helyen voltak, és épségben megmaradtak az ásatás folytatásáig. Az 1982-ben és 1984-ben folytatott munka befejeztével száz faragott követ vettünk jegyzékbe. Felmértük és lefényképeztük azokat, és elhelyeztük a barokk templom északi oldalán lévő folyosón, amely a plébánia tulajdona, de akkor nem használták semmire. Ezek között a töredékek között nagy számban voltak kváderek, oszlopdobok, pillértöredékek - közülük sokat beépítettek a helyreállítási munka során, és egytucatnyi háromnegyedoszlop-dob (79.14-25. kat. sz.; 683. kép) kivételével nem volt indokolt a Lapidarium Hungaricum katalógusába való felvételük. A színházépület (669. kép) elkészülte után Szekér Györggyel és Simon Zoltánnal kiválasztottuk azokat a faragványokat, amelyeket - a tervezővel egyetértésben - a színház előcsarnokában helyeztünk el. (673. kép) A színház nézőterét ugyanis a magtártemplom hajójában emelt szinten alakították ki, és a nézőtér alatti tér alkotja az előcsarnokot vagy zsibongót. E térben látható a kváderekből emelt, középkori déli fal és öt falpillér, a visszahelyezett féloszlopokkal. (683. kép) A faragott kövekből az összetartozó borda- és hevederdarabokat összeállítva, az északi fal mentén helyeztük el, így az egyszer hornyolt bordákból egy ívet (79.152-154. kat. sz.; 731. kép), a hengertagok között keskeny, tompa orrtagos heveder kőelemeiből egy másikat (79.112-114. kat. sz.), a kis szimataggal kísért elkörtetagos bordákból kettőt (79.123-126. kat. sz. és 79.127-131. kat. sz.; 728-729. kép), valamint egy-egy ívet a hevederek homorúan háromszögű, éles orrtagos típusából (79.118-120. kat. sz.; 725. kép) és a széles orrtagos típusából (79.106-108. kat. sz.; 723. kép). Ezen kívül két pillérlábazatot (79.2-3. kat. sz.;