Lővei Pál: Vas megye 1. Vas megye műemlékeinek töredékei 1. Belsővat - Kőszegszerdahely (Magyarország építészeti töredékeinek gyűjteménye 5. Budapest, 2002)

Tanulmányok – a töredékek katalógusai - Belsővat, egykori Káldy-kastély (Koppány Tibor)

Koppány Tibor BELSŐVAT, EGYKORI KÁLDY-KASTÉLY Azonossági szám: 46. A külsővati (Veszprém megye) plébániaépület (Raffel Mihály utca 2.) utcai szárnyának belső, szőlővel befuttatott falán, magasan az eresz alatt, befalazott, címeres-feliratos kőfaragvány található (46.1. kat. sz.; 73-75. kép). Az épület legutóbb végzett tatarozása során csak kopott felirata és az ezt közrevevő két címer maradt szabadon, 1962 tavaszán azonban még a kőlap két végéhez csatlakozó, csigavonalas díszítmények is láthatók voltak. A címeres követ az akkori plébános, Szabadhegy Szabolcs közlése szerint 1934 nyarán a szomszédos, Vas megyei Belsövaton (jelenleg Mersevát része), egy disznóól szétbontása közben találták. Akkor és onnét szállították a plébániára, és tették mai helyére. A kőfaragvány készíttetőjének nevét és a készítés idejét a rajta megmaradt felirat őrizte meg. A tábla sérült volta és a szöveg szokatlan rövidítései miatt teljesen el nem olvasható, latin nyelvű felirat kibogozható értelme szerint olyan épület elkészítésének emlékére faragták, amelyet felsőkáldi Káldy Péter, a Magyar Királyság dunántúli vicegenerálisa és Veszprém megye alispánja emeltetett 1650-ben. A két címer közül a bal, amelynek pajzsában kinyújtott mancsában egyenes kardot tartó, előrelépő oroszlán van, a Felsőkáldi Káldy családé.

1 A jobb oldali a hazai címertan szakirodalmában ismeretlen. Négyeit pajzsában a második és a harmadik mezőben egy-egy emberalak áll, a másik két mező ábrája felismerhetetlenül lekopott. A későbbiekben ismertetésre kerülő családi kapcsolatok alapján Káldy Péter feleségének, Szeczer Évának családi címere lehet.

2 A kőtábla szövegében meg nem nevezett, 1650-ben Káldy Péter által emeltetett épületről családja megmaradt levéltárának iratai tájékoztatnak. 1650. október 28-án Káldy Vaton kiállított, sajátkezű elismervénye szerint 500 magyar forintot vett fel kölcsönként Vizkelety Évától, „mostani el kezdet Vathy hazam épületinek véghben vitelére".

3 Az ezek szerint megkezdett építkezés egy évvel később be is fejeződött. Vas megye 1651. november 14-én kiadott, hivatalos irata értelmében ugyanis akkor panaszt tett Örsy Zsigmond, hogy Káldy azon a területen építkezett, amely egy 1643-ban történt birtokosztozkodás alapján Örsynek jutott.

4 Az osztozással kapcsolatban a vasvári káptalan még 1643-ban Esterházy Miklós nádor parancsára tanúkat hallgatott ki, s azok azt bizonyították, „mikor Kaldy Ferencz az Vathi Joszaghot megh osztotta, Hoszutoti György, Eörsi Sigmond és Senniey Gaspar fiai ... ugy alkuttak, hogj mindenek az melyek Vathhoz tartozó Jószágok és örökségek, négj fele oszollianak köztök, és hogj Hoszutoti György, Eörsy Sigmond és Senniey fiai éltekigh bírhassák haláluk után azonban Káldyra és utódaira szálljanak.

5 Ugyanezt vallották 1653-ban is azok a tanúk, akiket Örsy panaszára és Pálffy nádor parancsa alapján hallgatott meg a vasvári káptalan. Az elsőként felsorolt koronata-