Lővei Pál: Vas megye 1. Vas megye műemlékeinek töredékei 1. Belsővat - Kőszegszerdahely (Magyarország építészeti töredékeinek gyűjteménye 5. Budapest, 2002)

Tanulmányok – a töredékek katalógusai - Belsővat, egykori Káldy-kastély (Koppány Tibor)

núk, Káldy felesége, Szeczer Éva és anyósa, Csaby Judit mindent tagadtak, és semmiről sem tudtak. A többi kilenc, környékbeli nemes azonban egységesen Káldy ellen vallott. Elmondták, hogy a Káldy Péter által emeltetett épület kastély, amelyet abba a kertbe építtetett, amely a régi Hosszutóty udvarház pajtája mögött terült el, és amelyet 1643-ban a Gazdagh Fülöp nádori ítélőmester által vezetett családi osztozkodásban valóban Örsy kapott meg. Azt is vallották, hogy Káldy saját kezűleg törte le a lakatot a kert kapujáról, Örsy tanúk előtt történt tiltakozása ellenére. Örsy az építkezés ellen is tiltakozott, özvegyét pedig, akinek Káldy ezer gráci tallérral tartozik, minden vati birtokából kizárta.

6 Az ebből keletkezett per végső kimeneteléről a megmaradt iratok nem szólnak, a kastélyra vonatkozó forrásokban azonban az 1643-ban felsorolt rokonság nem szerepelt többé. Az osztozkodók közül a Hosszutótyak a 15. századtól voltak a Marcal két partján elterülő, Vat nevű falvak birtokosai. A család 1458 és 1487 közötti időből ismert Mihály nevű tagja felesége után jutott először itteni birtokrészekhez, aki Vati Mihálynak, Hunyadi János kormányzó kancellárjának volt a leánya. Az ő fiuk, az itteni birtokról már vati Hosszutótynak nevezett György kapta meg anyai örökségéhez nagybátyja, Vati Dezső részeit is, a többi örökösét pedig 1499-ben, 1508-ban és 1513-ban vásárlás útján szerezte meg.

7 A Sennyeyek vati birtoklásának története még ismeretlen. Elképzelhető, hogy Hosszutóty-örökségként, esetleg ők is vásárlással, vagy az akkor zálogolásnak nevezett bérléssel szereztek birtokrészt. Örsy Zsigmond anyja viszont Sennyey leány volt, Vat negyedéhez ő így jutott.

8 A Káldy család, személy szerint a kastélyt építtető Péter apja, Ferenc 1620-ban szerezte meg a vati birtokát Hosszutóty György veszprémi kapitánytól, s arra még abban az évben királyi adományt nyert II. Ferdinándtól.

9 Egy 1661ből származó kimutatás szerint Káldy Péter feleségével, Szeczer Évával további birtokrészeket kapott Vaton, amelyeket annak szülei, Szeczer György és Csaby Judit ugyancsak a Hosszutótyaktól szereztek.

10 Szeczerék kezén volt egyébként 1641 és 1655 között részben a Káldyak része is, azért az ezer forint készpénz kölcsönért, amelyet még Káldy Ferenc vett fel tőlük elhunyt testvére, Káldy Mihály győri nagyprépost Győr városi házának megszerzésére.

11 Az utóbbi birtokrészt már a kastélyt építtető Péter váltotta vissza 1648-ban, s ő szerezte meg 1655-ig a Hosszutóty örökös Széplaki Bottka Ferenc részét, illetve az utolsó vati Hosszutóty, a gyermek nélkül elhunyt ifjabb György birtokát.

12 Amint az eddigi adatokból is kitűnik, a Felsőkáldi Káldy család tagjai a 16-17. században jómódú középbirtokosok voltak. Uradalmaik Vas és Sopron megyében terültek el, házuk volt Sopronban és eszerint Győrött, sőt Pápán is, kastélyuk pedig a Szombathelyhez tartozó Szőkeföldén.

13 Az 1600-as évek első felében élt és a vati birtokot megszerző, idősebb Ferenc az 1620-as években pápai kapitány,

14 1634-től Batthyány Ádám, a „Kanizsával szemben vetett végházak" generálisának főkapitánya, egyben vasi alispán.

15 Feleségével, Kisfaludy Annával újabb birtokokhoz jutott, ezt Péter fiuk 1655-ben kapta kézhez.

16 Káldy Ferenc 1648-ban hunyt el Szombathely-szőkeföldi kastélyában. Vagyonát három fia, István, az ifjabb Ferenc és Péter örökölte.

17 A három részre oszló családi vagyon harmada arra nem volt elegendő, hogy Káldy Péter a neki jutott birtoktesten új lakóhelyet építtessen magának és családjának. A már említett Vizkelety Évától 1650-ben felvett 500 forintra ezért volt szüksége, pedig Sze-