Lővei Pál: Vas megye 1. Vas megye műemlékeinek töredékei 1. Belsővat - Kőszegszerdahely (Magyarország építészeti töredékeinek gyűjteménye 5. Budapest, 2002)

Tanulmányok – a töredékek katalógusai - Jánosháza, Erdődy-Choron-kastély (M. Kozák Éva, Simon Zoltán)

meiert Rudolf király bárói címet adományozott neki. Felesége, Svetkovics Mária a királyi udvarban nevelkedett. Choron János vele kötött házasságával sógorságba került Battyányi Ferenc bánnal és Battyányi Kristóffal.

13 Choron János, ha állandó lakhelye nem is volt Jánosháza, de több ízben ott tartózkodott. Erre utal egyik levele, melyet 1562. március 27-én írt a nádorispánnak a török elleni küzdelmeiről.

14 Choron János a jánosházi várkastélyt 1583-ban kelt végrendeletében „fortalitium"nak nevezi, melyet saját költségén újonnan (de novo) építtetett.

15 Arról valójában nincs szó, hogy teljesen újonnan készült volna az épület, de Choron jelentős átépítéseket végeztetett rajta. Choron János 1583-ban, vagy 1584-ben halt meg, fiúörököse nem maradt, a vagyonát két leánya, Anna és Margit örökölte. Choron Margit sárvári Nádasdy Tamás nádor öccséhez, Nádasdy Kristófhoz ment feleségül. A kor jeles asszonyai közé tartozott. Jó viszonyban volt Kanizsay Orsolyával, Nádasdy Tamás nádor feleségével, és Orsolya nevű leányát az ő udvarában neveltette.

16 A kastélyra vonatkozó értékes leírás maradt meg 1609-ből, nevezetesen egy osztálylevél, amelyben Choron Margit, valamint gyermekei, Nádasdy Tamás és Orsolya osztozkodtak a családi vagyonon. Ezek szerint devecseri Choron Margit kapta Ugodot, Nádasdy Orsolya, Pethő Gáspár özvegye Somlyót és Nádasdy Tamás Devecsert. Jánosházán hárman osztozkodtak. A kis kapuközben lévő darabont- és rabházak közös tulajdonban maradtak. A felettük lévő házat Choron Margit kapta, a héjazat- vagy zsindelyalja Nádasdy Tamásé lett. Itt értesülünk róla, hogy Nádasdy Tamás korábban, tehát 1609 előtt rendbe hozatta a vár tornyát, a bedőlt kapuboltozatot, kéményeket rakatott. Kijavították a gerendázatot és a kőfalakat. A leírás szerint, ha a kapun bementek, jobbra a kapu és a napkeletre eső bástya között is voltak épületek, ezeket Choron Margit kapta. A két asszony birtokában maradt a torony alatt lévő nagy pince. Felhaladva az épületbe az „alsó grádicson" (lépcsőn), amely a főépületbe vezetett, jobbra esett egy nagy szoba, balra egy szenesház és egy sötét kamra, ezek Nádasdy Orsolya kezére jutottak. Továbbhaladva a lépcsőn, a „felső házakba"; tehát az első emeleten jobbra itt is szenesházat találunk, ebben kályha és kemence is volt. A toronyban óra mutatta az időt, és volt harang is, amelyet Nádasdy Tamás hozatott Vásárhelyről (Somlóvásárhely). A napkelet felől lévő bástyának három neve volt: Szabó Pál, górés és csardakos bástya. Ezt is, meg a többi bástyát is Nádasdy Tamás hozatta rendbe, aki nagy gondot fordított Jánosházára. Felosztásra került a külső vár, vagy palánk és a majorok is. A jánosházi jobbágytelkeken is hárman osztoztak meg.

17 (Az osztálylevél részletezi a jánosházi határhoz és a többi uradalomhoz tartozó földek, szőlők felosztását is.) Az osztálylevél nagy értéke, hogy több vonatkozásban az épület középkori állapotát tükrözi. A Choron család fénykora a 16. század, és a történeti adatok, valamint az épület feltárt részletei arra utalnak, hogy ebben az időben jelentős építkezéseket is végeztek a kastély épületén. A hatalmas Choron vagyon házasságok révén a Nádasdy-, Balassa-, Listius- és Thurzó családok között osztódott fel. A további öröklések során újabb családok kapcsolódtak be, végül a birtok felaprózódott. A sok résztulajdonos nem sokat törődött az épülettel, így a 17. század folyamán sokat romlott annak állapota. Egy 1703. május 2-án keltezett leírás a kastélyról jól tükrözi az épület fokozatos lepusztulását: „Vagyon egy kastély, melynek mind külső, mind belső épületei, úgymint