Lővei Pál: Vas megye 1. Vas megye műemlékeinek töredékei 1. Belsővat - Kőszegszerdahely (Magyarország építészeti töredékeinek gyűjteménye 5. Budapest, 2002)

Tanulmányok – a töredékek katalógusai - Jánosháza, Erdődy-Choron-kastély (M. Kozák Éva, Simon Zoltán)

az kapuköz hídjával együtt, mind falai és fedele oly romlásban vágynak, hogy ép hajlék avagy bolt sincsen benne, sőt egy vasszeget sem láthatni az falakban, úgyszintén egy mobiliákat se, egy ágyocskán kívül." A kastély további pusztulásának az vetett véget, hogy 1721-ben az akkor tulajdonos Chernél János több más birtokával együtt Jánosházát eladta Illésházy Miklós nádornak, akiről aztán a leányára, Illésházy Annára szállott a vagyon, ő pedig Erdődy (III.) László felesége lett. Erdődy (VI.) György 50000 arany forintért 1732-ben megvásárolta a Kéry család jánosházi határban fekvő birtokát is, és így az ősi, még Bakócz idejére visszavezethető birtok részei ismét visszakerültek az Erdődy családhoz. Illésházy Anna lakóhelyéül választotta Jánosházát, a kastélyt és környezetét saját kényelmére és a kor ízlése szerint átalakíttatta. Ebben az időben kapta az épület külső- és belső része azt a képet, ahogy nagyjából 1935-ig fentmaradt. Illésházi Anna 1765-ig haláláig itt élt. Még halála előtt, 1758-ban az uradalmat két egyenlő részre osztották: egyik fele Erdődy (VII.) György, másik fele Erdődy (III.) László és (I.) Lajos örököseinek kezébe került.

18 Illésházy Anna halálát követően a kastély ismét gazdátlan képet mutatott, az utódai nem foglalkoztak az épület karbantartásával. Fentmaradt 1777-ből egy foglalási jegyzőkönyv leírása: „A várat egészen ki kell vakolni, a sindely padjának környülete nyitva vagyon, ezt kőművessel be kell rakatni, másképpen nem lehet oda gabonát tölteni. A várnak éjszakról lévő része földdel lévén megtöltve, a vízcsepegés rontja úgy, hogy a falak által áztak és a fekete rothadást mutatnak, ezért onnan a csatornajárást és az árnyékszéket, mely minden órán leszakad el kell hányatni, másképpen a pincének is kárára következik. Mivel a ház oldalát nyomja a konyhából vagyis a csatornájából lefolyó moslék és nagy határ szemét, a felső konyha igen veszedelmes, amelyből ennek előtte tűz is támadt, inkább alább volna a konyhának helye, annyival is inkább, ha az uraság a fölső tractusból granáriumot akar építtetni. A tisztek számára a két kamorábúl szobát lehet építtetni, minthogy azelőtt is szobák ott voltak. A vár udvarában lévő konyhában nincsen speiz, csak egy kis cselédszoba, azt a konyhához lehet csatolni. ... A régi hajdúházat egészen kell reparálni, mely mivel náddal van födve, féltő a tűztől. A várnak régi bástyái már kiromlottak, délfelől, keletre is bemehetni, a marha is környöskörül járhatja, amelyet szükségképpen meg kell építeni, a földesúrnak jus glaudiumja révén, gyakran megesett, hogy a rabok elszöktenek. ... A vár kútja per totum bedőlt. A várban fölmenő grádics (lépcső) torkának boltjára lévén építve, azt már lenyomja, oda könnyebb grádicsot köll csinálni."

19 A 19. század elején Erdődy Kajetan kezén található Jánosháza. Az ő birtoklása idején mind a kastélyon, mind az azt övező erődfalakon történtek átépítések, amelyek a főépületen több középkori részletet eltüntettek. Az utolsó nagyobb építkezések a kastélyon Erdődy Sándor birtoklása idején voltak 1935-ben, mikor a főépületre egy mandzardszintet emeltek, és a tornyon nagyobb munkálatokat végeztek. A kastélyépület használója a legutóbbi időkben a helyi Tanács Művelődési csoportja volt. Az épületen 1945 óta csak fenntartási munkálatok folytak. A kastélyt 1979től fokozatosan kiürítették, és így nemcsak az erődfalak és az udvar, de főépület és a 17. századi melléképület kutatására is mód nyílt. (322-323. kép) Az eddigiek során feltárt, vagy a bontási munkák során talált faragott kőanyag 126 darabot tesz ki.

20 Ha a kivitelezési munkák elkezdődnek, újabb, másodlagosan beépített kövek előkerülésére számíthatunk, pl. a lépcsőház feljáratának kiemelésekor, nyí-