Lővei Pál: Vas megye 1. Vas megye műemlékeinek töredékei 1. Belsővat - Kőszegszerdahely (Magyarország építészeti töredékeinek gyűjteménye 5. Budapest, 2002)

Tanulmányok – a töredékek katalógusai - Jákfa, római katolikus templom (Mentényi Klára, Ivicsics Péter)

tott vakolatmaradványok mégis arra utalnak, hogy az amúgy is hangsúlyos torony emelete a középkorban valamiféle jelentőséggel bírt. A TELEPÜLÉS ÉS A TEMPLOM ÉPÜLETE A TÖRTÉNETI FORRÁSOKBAN A Rába és a Repce folyó árteres, mocsaras vidéke minden bizonnyal már a rómaiak idején lakott volt. Commodus császár érmét ismerjük innen. A szakirodalomnak azon érdekes állítását viszont, mely szerint a jákfai templom falában római kőemléket láttak volna, a fentiekben közölt megfigyeléseink nem igazolták.

7 Nyelvészeti vizsgálatok alapján ezt a földterületet a magyarság egyik első szálláshelyeként tartják nyilván.

8 A nemzetség Ják elnevezése a Jakab személynévből származik.

9 Feltételezhetően a 11-12. században létezett egy ilyen nevű, a megyében birtokos személy, aki úgymond névadónak tekinthető.

10 Közvetlen közelében helyezkedett el később a Ják nemzetség Rába bal parti ágának ősi birtokközpontja, Belják

11 vagy Jakfalva, amelyet északról Urai,

12 délről Paty, keletről pedig a Rába határolt. Ehhez 1221-ben kapták meg Köröselő falut. A kilenc családra tagolódó nemzetség az 1270-ben történt osztozkodás révén e két falu földjéből birtokolt kilenced-kilenced részt.

13 Ebből alakultak ki azután jórészt még a 13. század folyamán a környékbeli kisebb falvak és települések: Terestyénfalva (Terestyénfa), Szentivánfalva (Szentivánfa), Tapasz, Sebeháza, Sándorfalva, Bánkfalva, Újfalu (Uraiújfalu), valamint Kövesd (Rábakövesd) és Kovácsi.

14 Terestyén és Mika comes 1269-ben Vas megye szolgabírái voltak. Az ő öröklött birtokuk már csak kilenced-kilenced rész volt Jakfa és Köröselő faluból, valamint talán az Uraj nevű földből. Az osztályból (1270) az ősi Jakfa északi részében részesedtek. Szerény vagyonukat aztán már a tatárjárás utáni prosperitás idején bővítették. Megszereztek a nemzetség Jákmonostori ágától egy Dobrapatak nevű földet (1259), majd megvásárolták - szintén ketten közösen (in communi) - 4 márkáért a szomszédos Kövesd földet, és már külön rezidenciaként 5-5 márkáért két-két udvarházat tartozékaikkal együtt a Jakfától északra eső Tapasz faluban (1260). E részen alakult ki Terestyén saját prédiuma, utóbb Terestyénfalva.

15 Az ősi település magja az egyházas hely, Jakfalva (Jakfa)

16 maradt. A három főágra (Jákmonostori ág - a Ják környéki birtokokkal és a monyorókeréki uradalommal, Rába bal parti ág - Jakfalva központtal és Rába jobb parti ág - Sitke körül) bomlott Ják nemzetség rokoni és tulajdonosi kapcsolatait, úgy tűnik, a közelmúltban sikerült megnyugtató módon tisztázni.

17 Amikor azonban jó tíz évvel ezelőtt nekiláttam, hogy felderítsem a templom történetét, még egy terjedelmes és feldolgozatlan okleveles anyaggal találtam magam szembe. így, mindjárt munkám kezdetén abba a nehézségbe ütköztem, hogy a sűrűn előforduló Jak, Jaak, Tyak, Tyak, Thyak, Gyak, stb. helységnévről nem tudtam eldönteni, hogy az Jakfára vagy Jakra vonatkozik-e. Gróf Széchényi Miklós jáki apát ugyan már a 20. század elején szétválasztotta a két helységet és templomát, sőt, megpróbálkozott az oklevelek elkülönítésével is,

18 a feladat megoldásának sikeres kezdetét azonban Rácz György 2000-ben publikált tanulmányai jelentik.

19 Miklós győri püspök 1332. évi, igen rossz állapotban lévő, égett átiratából ismerjük azt az 1249-es oklevelet, amely ajaki apátság konventje és Ják nembeli Terestyén által kötött egyezségről tudósít: „... Quod cum Inter Abbatem et Conuentum Monastery