Lővei Pál: Vas megye 1. Vas megye műemlékeinek töredékei 1. Belsővat - Kőszegszerdahely (Magyarország építészeti töredékeinek gyűjteménye 5. Budapest, 2002)
Tanulmányok – a töredékek katalógusai - Jákfa, római katolikus templom (Mentényi Klára, Ivicsics Péter)
de Jaak ex una parte ... Monastery de Jaak, iuxta Rabam ac patro (nos dicti Monastery) scilicet Tristianum et cognatos eius ex altera ...". 20 Ma már tudjuk, hogy itt arról van szó, hogy ajaki monostor megkapta a jákfai egyház magisztrátus jogát. 21 A szövegben az „In festő sancti Michaelis" 22 kitétel már konkrétan utal az általunk tárgyalt templom titulusára. 23 Ami a két fél egymáshoz való viszonyát illeti, Jakfa nem volt Ják leányegyháza. A birtokviszonyokat illetően megállapítható, hogy nemcsak az apátság nem volt tulajdonosa a jákfai egyháznak, hanem Jakfán a nemzetség Jákmonostori főágának tagjai, az apátság kegyurai sem birtokoltak. 24 A magisztrátus jog fenntartása azonban Ják számára még egy évszázad múlva is fontos lehetett, ezért vált éppen az ő részükről szükségessé az 1332-es megerősítés. 25 A későbbi források a jákfai egyházat többnyire ecclesia-ként, tehát plébániatemplomként említik: „... Jaak apud ecclesiam Sancti Michaelis Archangeli..." (1290), 26 „... ecclesia est in honore Sancti Michaelis constructa ..." (1327), 27 „... ecclesia b. Michaelis Archangeli de Jaak propre Rabam ..." (13 3 2), 28 „... ecclesie sancti Michaelis de Bel Jak ..." (1339). 29 Minden bizonnyal az is volt. Egy ilyen nagyméretű, szilárd anyagból emelt tornyos épületre azonban a középkorban akkor is vonatkozhatott a monasterium kifejezés, ha szerzetesi közösség nem csatlakozott hozzá. 30 Tudjuk, hogy a monostoralapítás célja minden esetben az örök üdvösség elnyerése volt, s azt is, hogy az igazi monostort még a későbbi időkben is elsősorban az jellemzi, hogy benne kegyurai, az ő rokonaik és más egyházi személyek nyugszanak. 31 Másrészt, mint Fügedi Erik erre szintén rámutatott, különös jelentősége volt a toronynak. 32 Verbőczy idejében az ad modum monasteríi fogalmába érdekes módon az olyan templom tartozott, amelynek két nagyobb tornya volt, az egyik a templom közepén (?), a másik pedig az elején vagy a végén. Jakfa esetében - véleményem szerint - nem vethető el az a feltételezés, hogy az egyházat monostorként alapították, 33 még akkor sem, ha a 13. század végén már plébániaként említik. Nem tudjuk például, hogy az elnevezésnek van-e köze ahhoz, hogy az alapító lakóhelye megegyezett-e a temploméval, vagy hogy milyen szerepe volt ebben például a jákfai torony erődítmény jellegének. 34 Építészeti szempontból bizonyára maga a monostor fogalma is tisztázásra vár. Ha így van, akkor pedig sem Ják, sem Jakfa tekintetében nem lehet megkerülni a teljes forrásanyag részletes vizsgálatát. 35 Újból szükségessé válik ugyanis a Tyakmonostora, monasterium de Jak, Gyak Monostra, stb. elnevezések pontos lokalizálása. A TEMPLOM KÖZÉPKORI ÉPÍTÉSTÖRTÉNETÉNEK KEZDETE Az 1249. évi adat tehát a jákfai Szent Mihály-templom legkorábbi említésének tekinthető. Egyik kegyura minden bizonnyal az a már idézett Terestyén (Tristan), akiről mint tudjuk - az 1270 után alapított Terestyénfalvát elnevezték. 36 Valószínű, hogy ebben az időben valamilyen formában már állt az épület. Középkori építéstörténetének hitelt érdemlő tisztázása egyelőre az általunk kezdeményezett, sajnos igen korlátozott és esetleges megfigyelések birtokában sem lehetséges. Ezért csupán a tények és a hozzájuk kapcsolódó hipotézisek felvázolására vállalkozhatom. Ilyen alapon érdemes felhívni a figyelmet a torony és a hajó külső megjelenésében mutatkozó eltérésekre. A kváderkövekből emelt toronyalj-előcsarnok könnyed, elegáns megoldása, a nyílás finom patkóíve (262. kép), valamint a részletek gondos megmunkálása mindenképpen egy nagyobb szabású építményre és igényes megbízójára enged
