Lővei Pál: Vas megye 1. Vas megye műemlékeinek töredékei 1. Belsővat - Kőszegszerdahely (Magyarország építészeti töredékeinek gyűjteménye 5. Budapest, 2002)
Vas megye építészeti töredékeinek kőzettani vizsgálata (Kertész Pál)
Kertész Pál VAS MEGYE ÉPÍTÉSZETI TÖJ^DÉKEINEK KŐZETTANI VIZSGÁLATA A kőtári anyagok egyik, sok esetben történeti szempontból is fontos jellemzője a kőzettani megnevezés. A kőzettani jelleg bizonyos esetekben támpontot nyújt a kőanyag származási helyére, bányahelyére, lehetővé teszi különböző helyeken lévő, de egyébként nem bizonyított összefüggésű elemek, szerkezetek azonosítását, vagy az építési periódusok szétválasztását. Ezért az Országos Műemléki Felügyelőség Horler Miklós kezdeményezésére már 1972-ben megindította a magyar műemlékvédelem munkája során előforduló kőanyagok kőzettani meghatározására irányuló kutatásokat. A kőtárak vizsgálata során a kőzettani megnevezéseket a MSz 18281 : „Építési kőanyagok kőzettani megnevezése és osztályai" szabvány előírásai szerint adjuk meg, és csak ott használunk valamilyen kiegészítő megjelölést (például „pannon" homokkő), ahol az egyértelmű, és a kőanyag megjelölésének pontosítását szolgálja. A kőanyagok megnevezését általában a MSz 18283: „Építési kőanyagok kőzettani vizsgálati rendje" szabványelőírásai szerinti közelítő (szabad szemmel való) vizsgálat alapján adjuk meg; kétes esetekben végeztünk e szabvány szerinti elemző (fénymikroszkópos) vizsgálatot is. A vizsgálatok eredménye alapján feltételezésekkel lehet élni a kőzetek földtani korára és a bányahelyre vonatkozóan. Jelen esetben a földtani kort a vizsgálatok egyértelműen tisztázták, a meghatározott kőzetekre vonatkozóan ezen adatokat a mellékelt táblázatban foglaltuk össze. A bányahelyre a vizsgálatok eredményei csak regionális felvilágosítást adnak, az egyes kőanyagoknál összefoglaljuk a lehetséges bányahelyek tartományát. A műemléki kőanyagok bányahelyeinek kutatása számos különleges problémát vet fel, mind azonosítási, mind értelmezési vonatkozásban, ezeket részletesen egy összefoglaló tanulmányban tekintettük át [Dr. Kertész Pál: A műemléki kőanyagok bányahelyeinek kutatása. Építés-Építészettudomány XIV (1982) 193-228.] Ebben a kérdéssel foglalkozó, fontosabb irodalmi tételeket is felsoroltuk. Egyes kőzeteknél fénymikroszkópos felvételeket is közlünk; ezek a Vas megyei kőtári anyagokban leginkább jellemző kőzettípusokról készültek. A kőzettani meghatározásokkal egyes kérdések még nyitva maradhatnak. A Lapidarium Hungaricum adatait tágabb összefüggésekben akkor lehet majd hasznosítani, ha egyre több összehasonlítási lehetőségünk nyílik a különböző kőtárak kőzetanyagai között.