Lővei Pál: Vas megye 1. Vas megye műemlékeinek töredékei 1. Belsővat - Kőszegszerdahely (Magyarország építészeti töredékeinek gyűjteménye 5. Budapest, 2002)

Vas megye építészeti töredékeinek kőzettani vizsgálata (Kertész Pál)

A MEGHATÁROZOTT KŐELEMEK ÉS SZÁRMAZÁSUK A Lapidarium Hungaricum 5. és 6., két Vas megyei kötetében 1010 építészeti töredék szerepel. Ezek közül 78 égetett agyag (terrakotta) anyagú, 1 pedig műkőből készült. 36 faragvány vagy csak szakirodalomból, illetve forrásokból ismert, vagy pedig - bár ko­rábban leltározásuk megtörtént már - egyes helyreállítás alatt vagy után lévő műemlék­épületek kőraktárában a kőanyagvizsgálat idején nem sikerült megtalálnunk azokat. 94 darab vizsgálatára vagy azért nem volt mód, mert másodlagosan beépített/visszaépített helyzetükben túlságosan magasan találhatók, vagy pedig azért, mert jelenleg vakolat­tal fedettek (ezek közül a környezetükben megvizsgált, ugyanahhoz a kőszerkezethez tartozó, azonos vagy hasonló funkciójú faragványok alapján nagy valószínűséggel megbecsülhető, hogy 37 darab anyaga homokkő, 24 darabé durva mészkő, 10 töredé­ké pedig bazalttufa lehet). így végül 801 kőelemet határoztunk meg. Kőzetfajtánkként megadjuk a tételek számát és darabszázalékát (zárójelben szerepeltetve a fenti valószí­nű darabokkal együtt adódó számot, illetve az ezek figyelembevételével számított szá­zalékot). 1. BAZALTTUFA A Balaton környéki bazalt-vulkanizmus terméke. Változatos kifejlődéssel jelenik meg a kőfaragványokban, hasonló változatosság észlelhető a bazalttufa-bányákban is. A bá­nyahelyek nem azonosíthatók, a balatoni bazaltvidéktől Burgenlandig számos kőbánya ismeretes. 167 ( 177) tétel 20,9% (20,3%) 2. HOMOKKŐ A kőelemek meghatározott homokkőfajtája az ún. pannon homokkő sorozatba tartozik, ennek bányáiban a Dunántúl pliocén (pannon vagy pannóniai) emeletéből származó homokban helyi jelleggel található homokkőrétegeket, homokkőlencséket fejtették. Számos bányahely ismeretes, egyesekről csak annyit tudunk, hogy működtek, de belő­lük minden homokkő kibányászásra került már, így sem a bánya helye, sem a kőanyag minősége nem azonosítható. 264 (301) tétel 33% (34,5%) 3. FORRÁSVÍZI MÉSZKŐ A forrásvízi mészkő Buda belterületétől Dunaalmás-Süttő vidékéig sok bányában ke­rült fejtésre; e kőanyagot az ország távolabbi területére is szállították, de helyi jellegű bányák is ismeretesek elképzelhető szállítási távolságokban. 8 tétel I % (0,9%)

Next

/
Oldalképek
Tartalom