Lővei Pál: Vas megye 1. Vas megye műemlékeinek töredékei 1. Belsővat - Kőszegszerdahely (Magyarország építészeti töredékeinek gyűjteménye 5. Budapest, 2002)

Tanulmányok – a töredékek katalógusai - Jánosháza, Erdődy-Choron-kastély (M. Kozák Éva, Simon Zoltán)

gyalt profilozással.

52 Már a budai vár reneszánsz anyagában megtalálható a profil ajtókereteléseknél,

53 és a budai domonkos kolostor kőanyagában is szerepel.

54 Az északi homlokzat nyugatról keletre haladva első ablakának vöröses homokkő szemöldökkövéből, a déli homlokzat legnyugatabbra eső ablakának vöröses homokkő könyöklőjének felhasználásával, sikerült egy ablakot rekonstruálni (61.37-39. kat. sz., Szerk. Kat.: 61/5.; 352-353. kép). Ezek a darabok egy terem északi, illetve déli ablakából valók. A szárnyak tagolása lemez-kima-lemez-lemez-lemez. A könyöklő lemezhengertag-negyedhomorülat-lemez tagolódást mutat. Ez a profil nem olyan gyakori, de szárkövek esetében azért találunk rá példát a környező vidék anyagában, pl. a sümegi várban, távolabbi vidéken pedig a csővári vár anyagában.

55 Ezek az analóg példák ennek a típusnak csak változatai, a lemeztagozatok kiképzésében eltérések találhatók. Külön említést érdemel a jánosházi anyagban a rekonstruált, keresztosztású ablak (Szerk. Kat.: 61/6.). Az északi homlokzat három ablakából kerültek elő az elemek, nyugatról keletre haladva az első ablakból a könyöklő, mely fehér homokkő (61.44-45. kat. sz.; 356-357. kép),

56 a szárkövek a második ablakból (61.41-43. kat. sz.; 355. kép) és az ötödik ablakból a vöröses homokkő szemöldökkő (61.40. kat. sz.; 354. kép). A keretkő profilja jellegzetes és gyakorta használt típust képvisel, tagolása lemez-kima-kis lemez-hosszú lemez-kisebb kima. A könyöklő lemez-félhenger-lemez-horonylemez tagozatokat mutat. Az analóg anyag nagy, ezek közül először a környező vidéken lévőkre utalnánk. A sümegi várban egy ajtókeretrészlet hasonló (1530), a várpalotai vár kőtárában őrzött kövek között egy ablak- és egy ajtókeretkő profilja mutat rokonságot. A várpalotai várat 1526-1533 közötti időben Móré László építette át.

57 Távolabbi példa a Sió partján fekvő Ozora, ahol a 15. századi épületet a Jagelló-korban Hédervári Ferenc reneszánsz stílusban átépíttette.

58 A kastélyépületen keresztosztós, kettős kimatagos ablakot alakítottak ki. A példa nagyon közeli Jánosházához. A budai vár és a domonkos kolostor anyagában is találkozunk a jellegzetes profillal, a várban ajtónál, a kolostorban pedig ablakkereten alkalmazták.

59 A keresztosztós, reneszánsz ablaktípus a budai várból kiindulva országosan elterjedt. Feltűnik Váradi Péter bácsi (Bac, Jugoszlávia) építkezésén 1490-et követően, Kőszegen a váron, Simontornyán Buzlay Mózes építkezésén (1500 után), Pécsen a püspök palotáján (1501-1521 ), Máréváron a palotán, Nyéken a királyi vadászkastélyon, a Pest megyei Solymáron, a nógrádi Csőváron, stb. A Közép-Dunántúlon a 16. század elején szintén több helyen alkalmazták: a devecseri Choron-kastélyon, Keszthelyen a Szent Miklós utcában lévő Pethő-kúrián. Az analógiák sorát még tovább lehetne bővíteni. A jánosházi anyagban eddig csak egy példáját találtuk ennek az ablaktípusnak. Bizonyos, hogy az egyszerűbb ablaktípussal együtt alkalmazták a homlokzaton. Elképzelhető, hogy a szebb kiképzésű, keresztosztós ablak a déli főhomlokzatra került. A fehér homokkőből készült csoport anyagában is szerepelhetett ez az ablaktípus, mert a rekonstruált ablak könyöklője fehér homokkőből készült. A vöröses homokkőből készült anyagban még foglalkoznunk kell egy faragványnyal, nevezetesen egy kandallókonzollal (61.34. kat. sz.; 347-349. kép). A kandalló helyét egyelőre csak feltételezni tudjuk. Az első emeleti folyosóról nyíló, nyugat felé eső szobát fűthette. A földszinti részen e szoba alatt egy fűtőberendezés nyoma mutatkozott. Az emeleti szobát körben színes falképek fedik, így a belső falfelületet itt nem tudtuk megkutatni. A szoba délkeleti szögletében, ahol a vakolat lekopott, égett felüle-