Lővei Pál: Vas megye 1. Vas megye műemlékeinek töredékei 1. Belsővat - Kőszegszerdahely (Magyarország építészeti töredékeinek gyűjteménye 5. Budapest, 2002)
Tanulmányok – a töredékek katalógusai - Jánosháza, Erdődy-Choron-kastély (M. Kozák Éva, Simon Zoltán)
tek figyelhetők meg. A devecseri Choron-kastélyban is áll egy olyan kandalló, melynek konzolához hasonló a jánosházi. 60 Összefoglalólag elmondhatjuk, hogy Jánosházán a kastély területén, a régészeti leletanyag tanúsága szerint a 14. században már laktak, mint ezt egy feltárt szemétgödör anyaga jelzi. Az 1428-ban kelt oklevélben a település neve „Janusháza", tehát nevében jelzi, hogy valamilyen ház, feltehetőleg még faépület itt már a Garaiak birtoklása idejében állt. Feltehetőleg a 15. század utolsó negyedében építették fel szilárd anyagból, kőből a háromosztatú, emeletes, előcsarnokos nemesi udvarházat. Ehhez köthetünk néhány elszedett követ, de különösebben értékes részletet nem ismerünk ebből az időből. Az udvarházak gazdasági központokban épültek, kisnemesek, középnemesek lakhelyei voltak. A főnemességnek minden birtokközpontban állt udvarháza. A jánosházi udvarház inkább középnemesi színvonalnak megfelelő, építtetője, mint erre már korábban utaltunk, Kinizsi Pál egyik familiárisa lehetett. Később Erdődy Péter királyi engedéllyel kőfallal, árokkal vette körül Jánosházán lévő házát, és az épületet reneszánsz stílusban átépíttette. 61 Az épület megjelenését új nyíláskeretek, kandallók tették gazdagabbá. A házon magyar kőfaragók mellett olasz lapicida is dolgozhatott, mert egyes építészeti részletek, pl. a kandalló szerkezeti és díszítőelemei, toszkán előképekre mennek vissza. Az udvarház átépítését Bakócz Tamás 1521-ben bekövetkezett halála utáni időkre, de még az 1520-as évekre tehetjük. A datálást a történeti adatok, a stílusjegyek mellett nagyban segítik a devecseri kastély reneszánsz építkezéseinek az 1526-os évszámmal is meghatározott részletei, amelyek Jánosházával több vonatkozásban egyezést mutatnak. A kastély további bővítése, az előcsarnok fölé torony építése, a déli oldalon a bejárat védelmére védművek kiépítése Choron János nevéhez köthető, az építkezések az 1558-1583 közötti időben zajlottak le. Az ehhez kapcsolható ajtó- és ablakkeretkövek formai kiképzése követi az Erdődy-féle építkezés részletformáit. Nádasdy Tamás, a „nagy" Nádasdy Tamás unokaöccse a 17. század elején építkezéseket folytatott a kastélyon, de ehhez a korszakhoz köthető faragott részletet nem ismerünk, a régiek funkcionáltak tovább. A torony körül árkádos, kő alapozású lábakon nyugvó tornác épült, a torony falán lenyomatai voltak megfigyelhetők. A közlekedés ide a kastély keleti helyiségének déli oldaláról nyílt, itt egy ablakot szüntettek meg a kijárat kialakításakor. A kastélyt további sarokbástyákkal, kötőgátakkal erősítették meg; körben az egészet kétsoros vizesárok vette körül. Az udvar beépítése folytatódott; az itt épülő melléképület falaiba a főépületből kiemelt, reneszánsz faragványokat falaztak be. A kastély karakterét, külső és belső megjelenését a 18-19. századi átépítések erősen megváltoztatták. A kutatások eredményei nyomán abban a helyzetben vagyunk, hogy a sok ismertté vált részlet segítségével lehetőség nyílik arra, hogy az Erdődy- és Choron-féle reneszánsz építkezések hangulatát a rekonstrukciós munka során visszaidézhetjük.
