Lővei Pál: Vas megye 1. Vas megye műemlékeinek töredékei 1. Belsővat - Kőszegszerdahely (Magyarország építészeti töredékeinek gyűjteménye 5. Budapest, 2002)

Tanulmányok – a töredékek katalógusai - Jánosháza, Erdődy-Choron-kastély (M. Kozák Éva, Simon Zoltán)

A bejáratok profilja a következő: kima és két lemez (61.36. kat. sz.; 351. kép), két kima és lemezek (61.62. kat. sz.; 365. kép), kimatag és széles lemez (61.15. kat. sz.; 338. kép) tagolású darabok ismertek. Az ablakok profilja kima és lemezek (61.64-65. kat. sz.; 367. kép), vagy a leggyakoribb, a két kima közötti lemez tagozat (61.66. kat. sz.). A fehér homokkő faragványoknál talált szárkőprofilt itt is megtalálhatjuk. A könyöklőpárkányok négy típusát sikerült elkülöníteni: lemez-szima-negyedhomorulat (61.46. kat. sz.; 358-359. kép), lemez-hengertag-negyedhomorulat (61.48^49. kat. sz.; 361. kép), lemez-hengertag-lemez-homorulat (61.58-59. kat. sz.; 364. kép), lemezhengertag-homorulat (61.44^-5. kat. sz.; 356-357. kép). A harmadik típusnál a homorulat enyhén hajló, a negyedik típusnál meredeken bemélyül. A két utóbbi típus között nincs túl nagy különbség. Könyöklőpárkányból kétféle típust tudtunk elkülöníteni. Az egyik példány, lemezekből és negyedhomorulatból álló tagozattal, fehér homokkőből készült (61.53-54. kat. sz.; 362. kép). A másikat vöröses homokkőből faragták, kimaszöglet-mély homorulat profilozást mutat (61.60., 61.81. kat. sz.). Az északi homlokzat legkeletebbre eső ablakának szemöldökkövén (61.40. kat. sz.; 354. kép) a középső orrszerű kis kezdemény mutatja, hogy egy keresztosztású ablak részletéről van szó. A keretkő profilja két kima között lemez. A keretkövekről megállapítható, hogy az északi homlokzaton elhelyezkedő öt reneszánsz ablakkereten a profil jobb állapotban megmaradt, míg a keleti homlokzat kettő és a déli homlokzat három ablakának keretéről a profilt lefaragták, mikor a darabokat másodlagosan behelyezték. Nyilván az északi homlokzat nem volt szembeötlő helyen, így a kor ízlésének megfelelően a sima keretkialakításra csak a főhomlokzaton törekedtek. Kísérletet tettünk arra, hogy az eddigi ismereteink alapján rekonstrukciókat készítsünk, ajtó- és ablakkereteket állítsunk össze, ez a viszonylag nagy anyag ellenére sem jelentett egyszerű feladatot. A reneszánsz nyíláskeretek méreteinek meghatározásánál nagyon sok segítséget nyújtottak a belső terek falkutatása nyomán előkerült, 18. századi rokokó falfestmények. Ezek készítésénél még zömmel az eredeti helyükön funkcionáltak a reneszánsz keretek. A 18. századi építkezések idején a szobákban a padlószintet emelték, de az eredeti könyöklőmagasságot csak a 19. századi munkálatoknál változtatták meg, a magasságot csökkentve. Az ablakmélyedésekben, vagy a 19. századi bejáratok körül megmaradt kifestések rendszeréből, valamint a szemöldökkövek segítségével lehetett kereteket rekonstruálni. Vöröses homokkő, lemez-kima-lemez tagolású szemöldökkő és szárkő segítségével készült egy ajtórekonstrukció (Szerk. Kat.: 61/4.). Ezt a profilozást ajtó- és ablakkeretek készítésénél egyaránt széles körben használták. Veszprém megyében is akad rá számos példa: a devecseri Choron-kastélyban keresztosztós ablaknál és ajtókeretnél (1526), Nagyvázsonyban és Csobánc várában ajtókeretnél (16. század eleje), a sümegi várban ablak- és ajtókeretnél (1530-as évek) alkalmazták.

48 A veszprémi Laczkó Dezső Múzeumban is őriznek két reneszánsz követ, melyek feltehetőleg a vár alatti domonkos kolostorból valók, az egyik lemez-kima profilozású ajtószárkő töredéke (1500?).

49 Keszthelyen, a Balatoni Múzeum kőtárában is találunk példát a tárgyalt típusra.

50 Nógrád megyében, a csővári váron folyó, Ráskay Balázs tárnokmester (1498-1518) birtoklása idejére tehető, reneszánsz építkezés anyagában is találunk lemez-kima-lemez tagolású ablakkeretet.

51 A solymári várban, amelynek tulajdonosa az 1526-1531 közötti időben Bakics Pál volt, szintén szerepel ablak- és ajtókeret a tár-