Lővei Pál: Vas megye 1. Vas megye műemlékeinek töredékei 1. Belsővat - Kőszegszerdahely (Magyarország építészeti töredékeinek gyűjteménye 5. Budapest, 2002)

Vas megye műemlékeinek töredékei 1. - Bevezetés (Lővei Pál)

Hasonló ikonográfiái összefüggésben képzelhető el az őri szentpéteri r. k. templom sárkányt ábrázoló, töredékes timpanonköve is (71.1. kat. sz.; 578-579. kép). Elpusztult középkori templom ugyancsak egyedüli emléke az Agnus Dei-t ábrázoló, hegyhátszentmártoni timpanontöredék (59.1. kat. sz.; 236. kép). Másodlagos befalazásból bontottak ki egy eredetileg talán ugyancsak timpanon részét képező, az Isten Báránya lefaragott körvonalait hordozó töredéket az egyházashollósi r. k. templomban (57.5. kat. sz.; 225. kép). Az önmagukba harapó, már említett sitkei és őriszentpéteri sárkányokhoz hasonlóak a csempeszkopácsi (170. kép), domonkosfai (37-38. kép), magyarszecsődi (Szerk. Kat. 70/1.; 503. kép) templomok déli kapuinak timpanonján, illetve fejezetein található szörnyállatok. Egy a fentiekkel egyidős kapuzat egykori részét képezte a Magyar Nemzeti Galéria egy sárkányos fejezete, amelyet jáki eredetűként tartanak nyilván, bár erről forrásadat nem szól, és a darab a jáki apátsági templom faragványainak színvonalát nem éri el.

68 (39. kép) A magyarszecsődi kaput kívülről kísérő, hurkolt szalagfonat motívuma (70.1-4. kat. sz., Szerk. Kat. 70/1.; 500-501, 505-506. kép) ajaki nyugati kapun és a templom némelyik ablakán (40. kép) is megtalálható. Egyszerűbb, de jellegzetes motívum a jáki apátsági templom ablakainak homorulataiban megjelenő félgömbök sora (41^-2. kép), amelynek a közvetlenül mellette álló, négykaréjos Szent Jakab-kápolna, a középkori jáki plébániatemplom ikerablakain (43-44. kép) kívül az 1237 előtt épült, egykori szombathelyi vártemplom két ablakkeretdarabján (81.1-2. kat. sz.; 790-791. kép), Magyarszecsőd r. k. temploma déli kapujának ívbélletén (Szerk. Kat. 70/1.; 500-501. kép), a meszleni r. k. templom déli kapujának ívbélletén (63.17-18. kat. sz., Szerk. Kat.: 63/1.; 532-534, 555. kép), Vasalja-Pinkaszentkirály r. k. temploma déli kapujának szárkövein és ívbélletén (44.1-4, 44.6, 44.10-13. kat. sz., Szerk. Kat.: 44/1.; 878-879, 885, 889-890. kép) ismert párhuzama a megyében. Alig felismerhető, eredetileg tagoltabb, hasonló motívum díszíti a jákfai templom toronyaljának déli oldalán található ikerablakot. (263-264. kép) A büki templom töredékes déli kapuján a gömbök rozettákká alakultak (51.31. kat. sz., Szerk. Kat.: 51/2.; 118-122. kép). A valamivel távolabbi területeken ismert a motívum Lebenyben is, és tagolt, „bimbós" félgömbök sorakoznak a Sopron megyei Sopronhorpács egyes ablakelemein.

69 A nyugat-magyarországi vidékek Jakhoz, mint példaképhez és alkalmazható szakemberek képzési helyéhez való kötődésén túl a motivális és stiláris jellegzetességek egy jóval tágabb, a gótika bizonyos elemeit már alkalmazó, döntően azonban késő román, közép-európai stíluskörbe tartoznak. Ennek a körnek Jakhoz hasonlóan kvalitásos példái között található egy sor jelentős ciszterci és bencés kolostor is Morvaországban és Sziléziában (Velehrad, Tfebíc, Tisnov, Legnica).

70 A környék román kori templomai között az átlagosnál jóval igényesebb kialakítású a Ják nemzetség Rába-balparti ágának kegyúri temploma Jakfán. (257-268. kép) Hajójának tekintélyes hossza ugyan későbbi bővítés eredménye, mai állapotában másodlagos beépítésű, díszes párkánya (60.7-38. kat. sz.; 259, 261, 278-320. kép) azonban, ha művészi színvonalát tekintve nem is, de a megrendelői szándék vonatkozásában különlegesnek számít a tágabb környéken. A talán legelőször megépült nyugati torony előcsarnokszerű földszintjének kváderfalazatú külső felülete, nyílásának finom patkóíve (262. kép), az eredetileg az emeleti részekhez kapcsolható ikerablaka (263-264. kép), a részletek gondos megmunkálása, a forrásokból ismert, a torony emeletéhez kapcsolódó egykori karzattal kvalitásait tekintve is kiemelkedik környezetének