Lővei Pál: Vas megye 1. Vas megye műemlékeinek töredékei 1. Belsővat - Kőszegszerdahely (Magyarország építészeti töredékeinek gyűjteménye 5. Budapest, 2002)
Vas megye műemlékeinek töredékei 1. - Bevezetés (Lővei Pál)
század magyarországi építészetében, a késői romanika. A két irányzat nem mindig választható el élesen: egymásra hatásuk érvényesült a gótikus jellegű boltozatok terjedésében, vagy a román díszítőstílus megjelenésében a gótikus jellemzőket mutató épületeken is. A késő romanika legfontosabb magyarországi műhelyei - a királyi udvar példakép szerepének határozott visszaszorulásával - a nemzetségi monostoroknak a 13. század első felében virágkorukat élő építkezésein tűntek fel. A jóval korábban kialakult, kereszthajó nélküli, háromhajós, nyugati toronypáros templomtípus újszerű díszítésmódja hozott ebben az időszakban jelentős változásokat. Lengyel- és Csehországban is elterjedt, jellegzetes elem a két torony közti nyugati karzat, amely egyébként toronyhoz kapcsolódóan vagy attól függetlenül - számos 12-13. századi, kisebb falusi templomban is megvan (25. kép), vagy legalább fellelhetők nyomai. Korábban a kegyúri család elkülönített tartózkodási helyének tartották („kegyúri karzat"); ma inkább a liturgiában betöltött szerepét hangsúlyozza a kutatás. A toronyból vagy tornyokból és karzatból álló, nyugati templomrészben vagy a torony nagyobb, íves nyílással a hajóra néző emeletén esetenként igazolható, máskor feltételezhető kápolna egykori léte. 59 A toronyalj a kegyúri család temetkezési helyeként kiemelt szerepet is kaphatott - ásatás híján egyelőre ellenőrizhetetlen, de freskódíszének ikonográfiája alapján logikus feltételezés szerint ilyen célt szolgálhatott a déli toronyalj Jakon. 60 A Ják nemzetség Pornó-Jákmonostori főága 1220 táján alapított bencés monostort Jakon. (26. kép) A kezdeti, már eleve igényes tervet megváltoztató, az építkezésben és a szobrászati díszítésben meghatározó második műhely tevékenysége 1230 és 1245 közé keltezhető. A háromhajós templomot a négyszöggel bővített, apszisban végződő főszentélynek, a két mellékapszisnak, valamint a nyugati toronypár között az apostolok szobraival ékesített, változatos ornamentikájú kapuzatnak építészeti tagolása és szoborsorozata a korszak leggazdagabb homlokzati díszű emlékévé teszik. (27-28. kép) Legkorábbi részletei az alsó-ausztriai Schöngrabern ugyancsak gazdagon díszített templomával rokoníthatók. A második műhelyt ért stiláris hatások távolabbi kapcsolatai Németországban, a bambergi székesegyház 61 és a gelnhauseni Marienkirche díszítésén mutatkoznak - ebben az összefüggésben figyelemre méltóak a bajor-karintiai Andechsmeráni nemzetségből származó Gertrudis királyné, II. András király felesége testvéreinek bambergi kapcsolatai. Ják faragványainak stílusához nehezen kapcsolható és leginkább egy hosszabb építési szünetet követő, „összecsapott" befejezésre enged következtetni egy 1256-os felszentelési adat. 62 Ajaki templom jelentős hatással volt a kelet-ausztriai területeknek a 13. század középső harmadából ismert építészetére (Bécsújhely [Wiener-Neustadt], plébániatemplom; Bécs, Stephanskirche nyugati része). Magyarországi befolyását, példakép szerepét jelzi olyan jelentős épület kapuja és faragványos anyaga is, mint a sopronhorpácsi volt prépostsági templom. 63 Hatásának igazi kiterjedését azonban a Nyugat-Dunántúl 13. századi falusi templomai mutatják. Déli kapujának (29. kép) Agnus Dei-t ábrázoló timpanonja számos követőre talált a tágabb környék kisebb kegyúri, falusi épületein, helyenként kereszttel összekapcsolt oroszlánként átértelmezve 64 : Ják, Szent Jakab-kápolna (30-31. kép); Csempeszkopács (170. kép); Vasalja-Pinkaszentkirály (Szerk. Kat.: 44/1.; 889-890. kép); Zalaszentmihályfa (Böde; 32. kép) 65 ; Domonkosfa 66 (Domanjsevci, Szlovénia; 33-36. kép); Zalaháshágy. 67 Sitke község mai barokk temploma a korábbi középkori épület egyedüli tanújaként őriz egy saját hátukba harapó sárkányokkal közrefogott Isten Bárányát ábrázoló kaputimpanont (78.1. kat. sz.; 663. kép).
