Lővei Pál: Vas megye 1. Vas megye műemlékeinek töredékei 1. Belsővat - Kőszegszerdahely (Magyarország építészeti töredékeinek gyűjteménye 5. Budapest, 2002)

Tanulmányok – a töredékek katalógusai - Csákánydoroszló, kastély (Koppány Tibor, Lővei Pál)

/ BATTHYÁNY IMRÉNEK AZ ORSZÁG EGYIK ZÁSZLÓS URÁNAK ÉS FŐ BIRÁJÁNAK ALKOTÁSA 1728-IK ÉVBEN. A felirat adatai közül az, hogy a kastély a 17. században épült, valós, bár nem az elején és nem a Felső-erdő magaslatán elpusztult régi vár helyett. Az utóbbi ugyanis, ma látható nyomai szerint, azon kisméretű és Árpád-kori sáncvárak közé tartozott, amelyeket Magyarországon a 13. században emeltek, és amelyeket a következő század folyamán már általában el is hagytak.

2 A kastélyban, illetve annak előzményében valóban lakott Batthyány Pál, családja grófi ágának őse, aki a csákányi végvár őrségével hiúsította meg 1664-ben a török sereg átkelését a Rábán. Végül az is tény, hogy unokája, Batthyány Imre 1728-ban bővíttette a kastélyt, azonban annak nem keleti, hanem nyugati oldalszárnyával. A 19. században készített kőtábla szövegénél ma valamivel több tudható, bár a kastély korai történetére vonatkozóan még a Batthyány család levéltára sem rejt elégséges adatot. E sorok írója, mint az Országos Műemléki Felügyelőség tervező építésze, 1978ban hivatalos feladatként helyreállítási programot készített az 1967-ben leégett és azt követően üresen álló kastély felhasználása érdekében. Az ehhez végzett helyszíni felmérés és adatgyűjtés közben tett megfigyelések alapján 1979-ben a Műemlékvédelem című folyóiratban rövid beszámoló jelent meg a kastély történetéről, feltételezett építéstörténetéről és akkor tervbe vett felhasználásáról.

3 Az azóta előkerült újabb adatok az épület történetét némileg módosítják. Az együttest valamivel később teljesen más célra állították helyre, és használják ma is.

4 Az 1979-ben megjelent beszámolóban is közölt adatok szerint magáról Csákány faluról 1248 óta maradtak adatok. Birtokosai a településről elnevezett Csákányiak és a velük feltételezhetően közös őstől származó Rumiak voltak. A 15. századtól már a nagybirtokos Héderváriaké, akiktől 1521-ben Nándorfehérvár várának feladása miatt elkobozták. 1524-ben a Batthyányak kapták meg II. Lajos királytól.

5 Kastély építésének szándéka először a 16. század végén merült fel. Akkor a Rába itteni átkelőjének védelmére szükségesnek látszott valamilyen erődítmény építése. Szigetvár 1566-ban történt eleste után ugyanis a török rablóportyák a Somogy-zalai végvárvonal létezése ellenére is elérték ezt a vidéket. Egy aláírás nélküli és 1591-ben kiadott, valószínűleg bécsi utasítás szerint Batthyány Boldizsár özvegyének, Zrínyi Dorottyának az akkor már végvárrá kiépített őri szentpéteri templomon kívül Csákányban is kastélyt kellett építtetnie. Az utasításban szereplő kastélyon azonban nem a szó mai fogalma alá eső épületet kell érteni, akkor az a kisméretű várnak felelt meg. A 16-17. században így nevezték azokat a többnyire fából és földből készített, kisebb végvárakat, amelyek a nagy kővárak között utakat vagy folyók átkelőit, hídjait védték.

6 1596-1597-ből származó adatok szerint Csákánynál fából ácsolt híd vezetett át a Rábán. Ezekben az években épült a híd védelmére Vas megye közmunkájával az első itteni, kastélynak nevezett palánkvár. 1633-ban őrsége 30 gyalogos és 34 lovas volt.

7 A két évszámmal jelzett időközben, 1617-ben egy Péter nevű, egyébként ismeretlen kőműves épített valamit a csákányi végvár-kastélyban, az azonban valószínűleg nem jelentette földesúri kastély emelését.

8 Az utóbbiról a legkorábbi adat 1648 tavaszáról maradt fenn. Ekkor jelentették a Batthyány család fejének, I. Ádámnak, hogy „az Nagyságod háza épületihez" Carli kőműves és Dreier ács terveket készít. Batthyány Ádám, az 1600 óta török kézen levő Kanizsa elleni végvárak generálisa és egyben dunántúli főkapitány a század eleje óta fenn-