Lővei Pál: Vas megye 1. Vas megye műemlékeinek töredékei 1. Belsővat - Kőszegszerdahely (Magyarország építészeti töredékeinek gyűjteménye 5. Budapest, 2002)

Tanulmányok – a töredékek katalógusai - Csákánydoroszló, kastély (Koppány Tibor, Lővei Pál)

álló csákányi végvárat 1645-1646-ban átépíttette és megnagyobbíttatta, és abba 100 lovast és 200 gyalogost helyezett.

9 Ebben az új, a korábbinál jóval nagyobb és erősebb palánkvárban - amelynek egykori árkából és sáncából egy szakasz a kastélyparkban még ma is látszik - kezdték meg 1648-ban a földesúri kastély építését. A tervek készítője a Batthyányak 17. századi építészével, a gráci Carlo della Torre kőművesmesterrel azonosítható Carli kőműves és Hans Dreier uradalmi ácsmester, az 1640-es évektől az 1670-es évekig a család sok várának, kastélyának és templomának építői.

10 A jelenlegi kastélyból az 1648-ban megkezdett építkezéshez főként a kaputorony és a délnyugati sarokbástya, valamint értelemszerűen a közöttük álló szárny kapcsolható, illetve ennek megfelelően és esetleg szimmetrikusan a keleti oldal is. Ennek azonban ellentmondani látszik a főszárny alatt lévő pince, amely csak a toronytól keletre létezik, azt jelezve, mintha az első épület ott emelkedett volna. A részletekre kiterjedő falkutatás hiányában minderre ma még nem adható válasz. Ehhez az építkezéshez viszont nem köthető az első emeleten, a torony mögötti nagyteremtől nyugatra eső első szobában másodlagosan befalazott, Batthyány-címeres, késő reneszánsz kandalló (Szerk. Kat.: 48/1; 163. kép), aminek stiláris formája inkább az 1620-1630-as évekre helyezhető. A kandallót újabb eredetű, már gépi készítésű falazat foglalja magába, a fal és vakolata az oldalsó tagolt felületek egy részét el is takarja. A kőelemek anyaga minden bizonnyal stájerországi márvány. A Batthyány család Batthyány II. Ferenc idején - és csak akkor -, 1590-1625 között kizárólag stájer mestereket alkalmazott.

11 A stiláris formakincs is sokkal jobban megfelel ennek a korszaknak, mint a csákánydoroszlói kastély 1648 utáni építési idejének. így bár igazolni nem tudjuk, de feltételezhető, hogy vagy a család németújvári (Güssing, Ausztria) várából, vagy rohonci (Rechnitz, Ausztria) kastélyából származik a kandalló. A kastély 17. századi formája és kiterjedése tehát ismeretlen. A 18. századtól történt átépítéseiről és bővítéseiről már több adat maradt. Az emeletén is boltozott nyugati szárnyat 1728-ban emelték. Ekkor valószínűleg átépítették korábbi részeit is, mert Bél Mátyás 1730 körüli országleírásának ide vonatkozó része teljesen új kastélyt említ Csákányban, bár azt írja róla, hogy vizesárok és sánc vette körül, ugyanakkor azonban már kellemes parkja is volt. A Batthyányak grófi ágának 1753-as birtokosztozása szerint az építkezés 1733-ig tartott, ugyanis ekkor épült a már L alaprajzú kastélyhoz a nyitott udvari árkádsor és a Bél Mátyás által említett, a kapuhoz vezető kőhíd, korlátján szobrokkal és kővázákkal.

12 Mai kiterjedésére 1753-ban, a keleti szárny elkészítésével épült fel a kastély. Az új szárnyat teljes hosszában pincével építették, földszintjét még boltozták, de emeletét már nem. Az udvari folyosó árkádjait mindenütt befalazták, s oda ablakokat helyeztek. Az emeleti termek mennyezetére stukkódíszítés került. A délnyugati sarokbástyát kápolnává alakították, gazdag felszereléssel. Főként Bécsből hozatott, gazdag berendezést kapott az egész kastély. Ekkor temették be vizesárkát és szüntették meg sáncait, a hidat lebontották, és ennek szobrait és vázáit az épület körül kialakított, franciás ízlésű parkban helyezték el. A parkot magas téglafallal vették körül, s bele Itáliából és Bécsből hozattak ritka fafajiakat, amelyeknek téli elhelyezésére üvegházakat építettek. A kastély délnyugati oldalára ekkor építették fel a részben még ma is álló majorságot. A családi levéltár irataiban fennmaradt az építkezés mestereinek neve is. Vezetőjük, talán az egész munka terveinek készítője is a radkersburgi Prunner kőműves volt, aki mellett szentgotthárdi, németújvári, rohonci és kőszegi mesterek dolgoztak.

13