Horler Miklós: Budapest 1. budai királyi palota 1. Középkori idomtégla töredékek (Magyarország építészeti töredékeinek gyűjteménye 4. Budapest, 1995) (Magyarország építészeti töredékeinek gyűjteménye 4. Budapest, 1998)

Középkori idomtéglák Budán (Duma György)

KÖZÉPKORI IDOMTÉGLÁK BUDÁN A budai vár területén, a legújabb kori királyi palota 1897. évben megkezdett építésekor és napjainkban ismét folyó építési munkálatok, valamint az utóbbi évtizedek régészeti ásatásai során, a középkori agyagművesség teljes területét felölelő leletanyag került felszínre. Kultúrtörténeti szempontból különösen jelentősek a Magyarországon egyedülálló idomtéglák, melyek régészeti, építészeti és művészettörténeti vonatkozásait több tanulmány ismerteti.

1-7 Kormeghatározásukat jelentősen nehezíti az a körülmény, hogy azok napjainkig a palota egész területén és minden esetben feltöltésből kerültek felszínre. Stílusjegyeik alapján végzett meghatározások szerint a XIII. század közepétől a XV. századik készültek

8

. Figyelembe véve mind a régebbi irodalom megállapításait, mint a legújabb ásatások megfigyeléseit, valószínűbb, hogy későbbi időből, a XV. századból származnak

911

. A budai épületkerámiák nem hozhatók kapcsolatba az említett évszázadokban még kezdetleges technikai és alacsony művészi fokon álló hazai fazekassággal. Egyes technológiai hasonlóságok ellenére nem sorolhatók a kályhacsempék, vagy a falazótéglák csoportjába sem. Mivel az idomtéglák a hazai kerámiai termékek egyetlen csoportjához sem kapcsolhatók, feltételezhető volt külföldi eredetűk. A téglák ausztriai származását okleveles adat is alátámaszthatta. Ismert, hogy 1433-ban Buda városa, faanyagot és téglát kért Bécs városától a budavári Nagyboldogasszony - Beáta Maria Virginis - templom építéséhez. 12

~

13 Az idomtéglakészítő műhely helye ezideig ismeretlen maradt, arra csak feltevések utalhattak. Az idomtéglákkal összefüggő - régészeti módszerekkel aligha meghatározható - kérdésekre laboratóriumi vizsgálatok útján kívántunk feleletet nyerni. Előállításuk körülményeire a kerámiák külső jegyeinek vizsgálata és technológiai kísérletek alapján következtettünk. Megkíséreltük a téglák természettudományos módszerekkel megismerhető anyagi sajátossága alapján a feldolgozott anyag tulajdonságaira következtetni, ezek ismeretében a nyersanyag származását meghatározni és végül ezzel összefüggően előállításuk helyét is valószínűsíteni. AZ IDOMTÉGLÁK VIZSGÁLATA 1. MEGHATÁROZÁSOK KÜLSŐ FORMAI JEGYEK ALAPJÁN Az ásatások során napjainkig felszínre került idomtéglák az épületekkel kapcsolatos szerepük alapján, viszonylag jól elkülöníthető két csoportot képeznek. E kerámiák egyik csoportját az épületek szerkezeti elemeihez tartozó, elsősorban gyakorlati célt szolgáló idomok alkotják, a másik csoportba tartozó plaszikus díszítésű tégláknak főleg esztétikai szerepük lehetett. Alakjuk és méretük mindkét csoportban