Horler Miklós: Budapest 1. budai királyi palota 1. Középkori idomtégla töredékek (Magyarország építészeti töredékeinek gyűjteménye 4. Budapest, 1995) (Magyarország építészeti töredékeinek gyűjteménye 4. Budapest, 1998)
A budai királyi palota középkori idomtégla töredékei - Összefoglalás - Jegyzetek
1955. 223-257.; Gero 1955. 289-304. 829-831.; Nagy 1955. 105-134.; Gerevich 1956. 45-71.; Gerevich 1958. 241-282.; Feuerné 1958. 365-382.; Kumorovitz 1963. 109-151.; Gerevich 1966.; ßa/og/i 1966.; Feuerné 1974 . 95-135.; Gerevich 1976. 43-58.; Zo/nay 1977.; Zo/nay 1982.; Marosi 1983. 293-310; Moros/ 1984. 11-27.; Zolnay 1984. 203-216.; Balogh 1985.; F«œrae 1986. 17-50; Gerevich 1987. 148-180.; Magyar 1987; Marosi 1987. 303. 389-391. 563-570; Nagy 1987. 116-147.; Fűrfcafcy 1988. 143-171.; Farhaky 1991. 259-271.; Magyar 1991. 201-235.; /Vagy 1991. 236-250.; Feld-Szekér 1991. 248-257.; Buzás-Végh 1992. 102-123.; É/szegi 1992. 94-101.; Magyar 1992. 101-115.; &«ás 1992. 160-170.; Végh 1992. 124-131.; fiwzás 1992. 160-170.; F<?g/z 1992. 124-131.; Búzás 1994. 109-128.; Gero 1994.; Kég/i 1994. 129-141.; Végh 1996. 186-199. Holl 1997. 79-99.; Magyar 1997. 101-120. 25. Ebbe a vizsgálatba sajnos nem lehetett minden idomtéglát bevonni. A Gerevich-féle anyagban igen sok a szórványlelet, amelyek nem feltárásokból, hanem bontási munkálatok során kerültek elő. Nehezíti a munkát az is, hogy a BTM nem rendelkezik az 1948-1962. évi ásatások teljes dokumentációjával sem. A Zolnay-féle anyag rosszul dokumentált. A iéltárásokon nem használták a régebbi ásatások hálózati rendszerét, ezért a tárgyak azonosítása igen problematikus. A feldolgozást még inkább nehezíti, hogy a dokumentációkban rétegmegfigyelések ritkán fordulnak elő. Tehát a régészeti módszerekkel vizsgálható idomtéglák köre igen szűk. 26. AN 1983. 58-61. Zolnay Lászlónak nem volt módja leállíttatni a királyi palota ezen értékes omladékát kikotró markológépek munkáját. Csupán abban sikerült megállapodnia a kivitelező Mélyépítő Vállalattal, hogy a gépek által kitermelt földet a teherautók (az ásatási napló tanúsága szerint 15 teherautó szállította törmeléket) a Szt. György téren deponálták, ahonnan Zolnay munkatársai igyekeztek kiszedegetni a leleteket. Később a törmelékhalmot a Csikós-udvarra vitték, ahol a nyugati támpilléres várfal tálközeinek feltöltéséhez használták fel. Ez alkalommal újból lehetőség nyílott a törmelék átválogatására. Az ásatási napló leírja azt is, hogy a torony omladékában jól felismerhetők voltak a torony sokszögű periódusának tompaszögűre faragott sarokkváderei, köztük egy lábazati párkánykő. Az árokból kiemelt nagyméretű kövek ma az Újvilág-kertben szabad ég alatt találhatók. 27. Gerevich 1966. 22-26., 11. kép. 28. Gerevich 1966. 26. Megjegyzendő, hogy a robbanás pontos helyét nem ismerjük, a források a máig azonosítatlan Címer-tornyot nevezik meg, mint amelyet villámcsapás ért, felgyújtva a toronyban tárolt lőport. A régészeti leleteknek (vagyis a III. Mohamed éremnek) jobban megfelel az 1603-as lőporrobbanás. Ekkor a keresztény kézen lévő Pestről találták el gyújtólövedékkel a lőportárat, amely felrobbanva hosszú szakaszon lerombolta a várfalat. A robbanás pontos helyét azonban a forrásokból ez esetben sem ismerjük. {Veress 1910. 389.) 29. Gerevich 1966. 29-39.; Zolnay 1984. 203-216.; ÁN 1978. 19-34.; ÁN 1983. 58-61.; ÁN 1984. 24-25. rajz.; ÁN 1950-51. 40-47. 68.; ÁN 1951-56. 71-80. 148-177. 30. Gerevich 1966. 73-76. 31. Gerevich 1966. 32-39. 32. A toronynak és környezetének a legkorábbi ábrázolása Erhard Schön 1541-ben készült látképén látható: Rózsa 1963. Kat. 1. 33. ÁN 1951-56. 34. Gerevich 1966. 22., 9. kép.; ÁN 1978. 20. 35. BTM-KO. ltsz. 82.648. 36. Gerevich 1966. 22-23. 37. Magyar 1992. 112-114.
