Horler Miklós: Budapest 1. budai királyi palota 1. Középkori idomtégla töredékek (Magyarország építészeti töredékeinek gyűjteménye 4. Budapest, 1995) (Magyarország építészeti töredékeinek gyűjteménye 4. Budapest, 1998)
A budai királyi palota középkori idomtégla töredékei - Összefoglalás - Jegyzetek
JEGYZETEK 1. A budai királyi palota kőfaragványainak feldolgozását Nagy Emese végzi, kéziratos művei a BTM Adattárában találhatók (Nagy 1992). Ezúton is szeretném megköszönni szíves engedélyét, amellyel pótolhatatlan forrásértékű munkáját tanulmányozhattam. 2. A budai királyi palota 1948 óta feltárt részleteinek alaprajza: Gerevich 1966. 8.; az azóta eltelt időben ez a feltárt állapot csak néhány helyszínen bővült tovább: Zolnay 1977.; Zolnay 1984.; Magyar 1992. 3. Balogh 1966. 106-108. 116. 118. 132., 50-60. kép. 4. MMT 5. 1958. 125., 190-191. kép. 5. Hauszmann 1900a. 11.; Hauszmann 1900b. 224., 1-11. kép 6. Lux 1921. 61., 60-66. kép. 7. Zolnay 1952. 15-29.; Gerevich 1952. 152-153. 8. Gerevich-Seitl-Holl 1953. 216-218., 9-13. kép. 9. Gerevich-Seitl-Holl 1953. 217., 9/1., 10, 53. és 54. gödrök 10. Valójában ilyen gödör nem volt. A fent említett három gödör közül a 9/1. és a 10. gödörben lelt téglák nem 15. századi, hanem törökkori rétegekben feküdtek, a 54. gödörből származó darab pedig nem megfigyelt rétegből került elő, hanem ellenőrizhetetlen bontás során találták. Az említett, közel 100 darab töredéket részletesen később sem mutatták be, Gerevich László a későbbiekben sem utalt 20-30 darab 13. századi téglánál többre. A cikkben közölt nyolc fénykép tehát igen fontos szerepet játszik a kérdés megítélésében, hiszen ezeket a téglákat pusztán stiláris szempontok alapján keltezték a 13. századra. Egy kis, konzolos ablak, levelekkel díszített elemek, egy kiegészíthető faloszlop, valamint egy kettőskeresztes címer fényképei szerepelnek a cikkben. A későbbiekben szólunk a stiláris keltezés valamint a címer datálásának kérdéseiről. (/ÉV 1951-56. 104.; ÁN 1949-60. 13-29. 84-86. 88-90. 103-107. 109.; BTM kőleltárkönyvei.) 11. Zolnay 1961. 14. 12. Gerevich 1966. 24. 266-271., 390-399. kép. I-IV. tábla. 13. A különbség mibenlétére ennél részletesebben nem tért ki, amit így bizonyítás híján nehéz elfogadni. Eltérő motívumok még nem jelentik azt, hogy egy időben nem készülhettek. Az eltérő ,,modellálás" mibenlétét ugyancsak nem fejtette ki a szerző. Azonkívül zavaró, hogy a második csoport bemutatásánál részben ugyanazon képtáblákra történt utalás, mint amelyeken az első csoportot láthatjuk. 14. Szükséges itt néhány szót szólnunk a rekonstrukciós rajzokról is, mivel többségük erősen képzelet után készült. Vakmérmuves töredékekből egy vakablakot rekonstruáltak, amely ebben a formájában hibás. (Gerevich 1966. 399. kép.) Nem vakablakokhoz tartoznak a vakmérmuves töredékek, hanem ablakívmezőkhöz. A rajzban rekonstruált kettős és hármas ablakok egyetlen eredeti eleme a keretdísz. (Gerevich 1966. 393. 397. kép.) Bár itáliai analógiák alapján az ablak kikövetkeztetett szerkezete elfogadható, azt azonban nem lehet eldönteni a keretdíszek alapján, hogy az ablakok félköríves, vagy csúcsíves záródásúak voltak-e. Gerevich László a félköríves záródás mellett döntött. Csakhogy az ablakokhoz a keretdíszeken kívül más elemek is köthetők. Például az ablakívmezők, melyek záródásából kiderül, hogy valójában az ablakok csúcsívesek voltak. Egy másik rajzon faloszlopok vakíveket tartanak. (Gerevich 1966. 390. kép.) A rajzon egyedül a faloszlop illeszthető össze biztonsággal, a hozzákapcsolt ív és az azon elhelyezett díszítőelemek már csak megalapozatlan feltevések. Végül egy további rajzon a kúszóleveles íveket láthatjuk, de érthetetlen módon nem íveken helyezték el a kúszóleveleket, hanem a valósággal ellentétben egyenes mentén. (Gerevich 1966. 392. kép.) Ráadásul az oromzatot olyan keresztrózsával zárták le, amelyből nem ismerünk egyetlen töredéket sem. Egyedül a vak-