Horler Miklós: Budapest 1. budai királyi palota 1. Középkori idomtégla töredékek (Magyarország építészeti töredékeinek gyűjteménye 4. Budapest, 1995) (Magyarország építészeti töredékeinek gyűjteménye 4. Budapest, 1998)

A budai királyi palota középkori idomtégla töredékei - Összefoglalás - Jegyzetek

JEGYZETEK 1. A budai királyi palota kőfaragványainak feldolgozását Nagy Emese végzi, kéziratos mű­vei a BTM Adattárában találhatók (Nagy 1992). Ezúton is szeretném megköszönni szíves engedélyét, amellyel pótolhatatlan forrásértékű munkáját tanulmányozhattam. 2. A budai királyi palota 1948 óta feltárt részleteinek alaprajza: Gerevich 1966. 8.; az azóta eltelt időben ez a feltárt állapot csak néhány helyszínen bővült tovább: Zolnay 1977.; Zol­nay 1984.; Magyar 1992. 3. Balogh 1966. 106-108. 116. 118. 132., 50-60. kép. 4. MMT 5. 1958. 125., 190-191. kép. 5. Hauszmann 1900a. 11.; Hauszmann 1900b. 224., 1-11. kép 6. Lux 1921. 61., 60-66. kép. 7. Zolnay 1952. 15-29.; Gerevich 1952. 152-153. 8. Gerevich-Seitl-Holl 1953. 216-218., 9-13. kép. 9. Gerevich-Seitl-Holl 1953. 217., 9/1., 10, 53. és 54. gödrök 10. Valójában ilyen gödör nem volt. A fent említett három gödör közül a 9/1. és a 10. gödör­ben lelt téglák nem 15. századi, hanem törökkori rétegekben feküdtek, a 54. gödörből származó darab pedig nem megfigyelt rétegből került elő, hanem ellenőrizhetetlen bon­tás során találták. Az említett, közel 100 darab töredéket részletesen később sem mutatták be, Gerevich László a későbbiekben sem utalt 20-30 darab 13. századi téglánál többre. A cikkben közölt nyolc fénykép tehát igen fontos szerepet játszik a kérdés megítélésében, hiszen ezeket a téglákat pusztán stiláris szempontok alapján keltezték a 13. századra. Egy kis, konzolos ablak, levelekkel díszített elemek, egy kiegészíthető faloszlop, valamint egy kettőskeresztes címer fényképei szerepelnek a cikkben. A későbbiekben szólunk a stiláris keltezés valamint a címer datálásának kérdéseiről. (/ÉV 1951-56. 104.; ÁN 1949-60. 13-29. 84-86. 88-90. 103-107. 109.; BTM kőleltárkönyvei.) 11. Zolnay 1961. 14. 12. Gerevich 1966. 24. 266-271., 390-399. kép. I-IV. tábla. 13. A különbség mibenlétére ennél részletesebben nem tért ki, amit így bizonyítás híján ne­héz elfogadni. Eltérő motívumok még nem jelentik azt, hogy egy időben nem készülhet­tek. Az eltérő ,,modellálás" mibenlétét ugyancsak nem fejtette ki a szerző. Azonkívül za­varó, hogy a második csoport bemutatásánál részben ugyanazon képtáblákra történt utalás, mint amelyeken az első csoportot láthatjuk. 14. Szükséges itt néhány szót szólnunk a rekonstrukciós rajzokról is, mivel többségük erősen képzelet után készült. Vakmérmuves töredékekből egy vakablakot rekonstruáltak, amely ebben a formájában hibás. (Gerevich 1966. 399. kép.) Nem vakablakokhoz tartoznak a vakmérmuves töredékek, hanem ablakívmezőkhöz. A rajzban rekonstruált kettős és hár­mas ablakok egyetlen eredeti eleme a keretdísz. (Gerevich 1966. 393. 397. kép.) Bár itá­liai analógiák alapján az ablak kikövetkeztetett szerkezete elfogadható, azt azonban nem lehet eldönteni a keretdíszek alapján, hogy az ablakok félköríves, vagy csúcsíves záródá­súak voltak-e. Gerevich László a félköríves záródás mellett döntött. Csakhogy az abla­kokhoz a keretdíszeken kívül más elemek is köthetők. Például az ablakívmezők, melyek záródásából kiderül, hogy valójában az ablakok csúcsívesek voltak. Egy másik rajzon fa­loszlopok vakíveket tartanak. (Gerevich 1966. 390. kép.) A rajzon egyedül a faloszlop il­leszthető össze biztonsággal, a hozzákapcsolt ív és az azon elhelyezett díszítőelemek már csak megalapozatlan feltevések. Végül egy további rajzon a kúszóleveles íveket láthatjuk, de érthetetlen módon nem íveken helyezték el a kúszóleveleket, hanem a valósággal el­lentétben egyenes mentén. (Gerevich 1966. 392. kép.) Ráadásul az oromzatot olyan ke­resztrózsával zárták le, amelyből nem ismerünk egyetlen töredéket sem. Egyedül a vak-

Next

/
Oldalképek
Tartalom