Búzás Gergely: Pest megye 1. Visegrád, királyi palota 1. A kápolna és az északkeleti palota (Magyarország építészeti töredékeinek gyűjteménye 2. Budapest, 1990)
A visegrádi királyi palota kápolnája és északkeleti palotája - VI. A palota pusztulása - VII. Összefoglalás - Jegyzetek
201. Kubinyi 1964. 94. 202. Kubinyi András szerint a Császár Mihály név valószínűleg álnév, és a feljegyzés szerzője valójában Batthyány Orbán lehetett {Kubinyi András: A magyar állam belpolitikai helyzete Mohács előtt. In: Mohács tanulmányok. Szerk.: Ruzsás Lajos, Szakály Ferenc. Bp. 1986. 59-99., 92; 190. j.). Amennyiben ez igaz, az méginkább megnöveli a feljegyzés hitelességét, mivel Batthyány Orbán annak a Benedeknek volt a fia, aki Ráskai Balázs tárnokmestersége idején volt budai várnagy, így személyes kapcsolatba is kerülhetett vele. A feljegyzésnek a visegrádi palota építéstörténete szempontjából való jelentőségére, valamint a Batthyányak és Ráskai kapcsolatának jelentőségére Kubinyi András hívta fel a figyelmemet. 203. Kubinyi 1964. 76-77.; 68-73. j. 204. Az itt elmondottakból is világosan kitűnik, hogy semmi értelme a palotában két Mátyáskori periódust elkülöníteni és az oroszlános-kút keltezését is 1483-ra kell változtatni az eddigi spekulatív művészettörténeti megfontolásokra alapozott 1473 helyett (MMT 5. 1958. 441-442. 205. Kubinyi 1964. 77.; A tatai vár Mátyás-kori átépítésének keltezéséről: Balogh Jolán: Mátyás király és a művészet. Bp. 1985. 161. 206. A kastély nagytermét és a benne álló kandallócsonkot 1900-ban - öt évvel lebontása előtt - Sztehlo Ottó felmérte. A rajzot közli: MRT 7. 1986. 363; 40. kép (eredetije: OMF Tervtár 8821. sz.). E kandallótípusnak; még közelebb álló párdarabja a váci múzeum kőtárában található. 207. Kubinyi 1964.67. 208. Zsámbék 1401-től a család 1476-os magvaszakadtáig a Marótiaké, 14 n '-ben pedig Corvin János birtokolja (Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a „ryadiak korában I. Bp. 1890. 12.). Kubinyi András az 1518-as törvényben a budai provizorátus birtokaiként szereplő helységek többségéről bizonyította, hogy a Mátyás-korban is már a provizorátushoz tartoztak. Az 1518-as törvény Zsámbék mezővárosát is felsorolja, és az 1476-ot követő években egy ideig valóban lehetett a budai udvarbíróság birtoka. Corvin János csak 1482-től jut komolyabb birtokokhoz. (Kubinyi András: A megyésispánságok 1490-ben és Corvin János trónörökösödésének problémái. A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 16 - 1982. 169-179.) A feltehető királyi birtoklás idejében való építkezésre utalhat az itt előkerült, Mátyás címeres faragvány: MRT 7. 1986. 362. 209. Gerevich 1966. 205.; 405/4. kép. 210. Kubinyi 1964. 85. Császár említett feljegyzése is szól egy Ráskai által Budán építtetett istállóról. 211. F.Tóth Rózsa: Gótikus kőfaragóműhely Mátyás korában. BpR XVHI. Bp. 1958. 365-379. 212. Nagy 1944. 191. Nála nyilván elírás miatt Mátyás-loggia szerepel. A követ, illetve a Nagy Zoltán által által átvett fotót Möller István közölte a lebontott Hunyadi-loggia, azaz az emeleti lovagterem erkélysorának kövei között: Möller 1913. XV. tábla 2. kép. Magát az erkélysort 1875-76-ban Piacsek Gyula lebontatta, így annak építéstörténete közvetlenül már nem vizsgálható, mindössze Arányi Lajos 1867-es felmérése és leírásai, valamint a Möller által másodlagos elhelyezésekből feltárt kőfaragványok nyújtanak róla tájékoztatást. Möller óta a művészettörténeti irodalom kritika nélkül elfogadta az erkélysor 1452-53 körüli datálását a földszinti nagyterem és az emeleti terembe vezető csigalépcső évszámai alapján. Az erkélysort egy címersorozat díszítette, amelyben a Hunyadi, Szilágyi, Kanizsai, Szécsi, Ciliéi, Bánffi címerek mellett ott szerepelt a Kinizsi címer is (Möller 1913. XVI. tábla), márpedig ez 1480 előtt aligha képzelhető el itt. Való igaz, hogy a címerek részben vas csappal utólagosan voltak felerősítve az erkélyek ablaktimpanonjaira, illetve a konzolokra (Möller fotóján a Ciliéi címer egy, a XV. tábla 2. képén közölthöz hasonló konzolra van rögzítve). Ez a címeres program nyilván egy olyan építkezéssel függ össze, amelyet a vár kaputornyának kapu felletti 1480-as évszáma datál. Ezt a feliratot az
