Búzás Gergely: Pest megye 1. Visegrád, királyi palota 1. A kápolna és az északkeleti palota (Magyarország építészeti töredékeinek gyűjteménye 2. Budapest, 1990)

A visegrádi királyi palota kápolnája és északkeleti palotája - VI. A palota pusztulása - VII. Összefoglalás - Jegyzetek

Arányi által közölt 1681-es inventárium örökítette meg: Arányi 1867. 41. Azt, hogy ez az átépítés nem csak a kaputornyot érintette, hanem a nagyterem erkélysorát is, igazolják az erkélysoron és a kaputornyon is egyaránt előforduló azonos kőfaragójelek. Érdekes, hogy az egyik ilyen jel (Möller 1913. 23. ; 73/6 és 15. kép) megtalálható a visegrádi palota kerengőboltozatán is (MMT5. 1958.546/9. kép). Hogy ez az átépítés az erkélysor mely részleteire terjed ki - netán ennek során épültek csak fel az erkélyek -, és hogy a Visegráddal kapcsolatba hozható konzolok ekkor készültek-e, azt a bontás után, a publikációk alapján eldönteni ma már nem lehet, esetleg a megmaradt faragványok vizsgálata adhatna erre a kérdésre választ. Addig is nem zárhatjuk ki, hogy a Hunyadi-loggia és a visegrádi palotakerengő konzolainak rokonsága több a puszta véletlennél. 213. A palota késő gótikus kiépítését Beckensloer János püspök 1475-re fejezte be (Détshy Mihály - Kozák Károly: Az egri várban álló gótikus palota helyreállítása. MMv II. 1959-60. Bp. 1964. 34., 61.). A szóbanforgó ablakkeret (i.m.: 55.; 41-42. kép) méretei és lábazata a visegrádiétól eltérnek. 214. Balogh 1966. 234. az alsó fogadóudvar azonos fejezetű oszlopaival kapcsolatban említette. A székesfehérvári Szt. Anna-kápolna keltezése újabban teljesen bizonytalanná vált: miután Siklósi Gyula közölte a Szt. Péter-templom környékének és a valódi Hentelkápolnának az alaprajzát, világossá vált, hogy a Szt. Anna-kápolna nem azonos az 1478 előtt alapított Hentel-kápolnával. (Siklósi Gyula: Székesfehérvár, középkori műemlékek I. Tájak-Korok-Múzeumok Kiskönyvtára 348. szám. Bp. 1989.) 215. A győri püspökvár 15. század végi átépítését talán a várkápolna 1487-es feliratához lehet kötni, ám amíg az erkély és a vár kutatása közöletlen, semmi biztosat nem tudhatunk (Jenéi Ferenc-Koppány Tibor: Győr Bp. 1964. 12.). A győri ablakcsoport profilozása egyébként rokonítható az egyik tatai, Mátyás-kori ablaktípussal is. 216. Az ablakkeretről csak a katalógus lezárása után derült ki, hogy nem az ÉK-i palotához, hanem az utcai homlokzat zárt erkélyéhez tartozott. 217. A kerengőboltozat alaprajzi formáinak a pannonhalmi keregőboltozattal való rokonsága szolgáltatta Levárdy Ferencnek az egyetlen alapot a visegrádi és a pannonhalmi építkezés közti kapcsolat felvetéséhez (Levárdy Ferenc: Pannonhalma építéstörténete III. MÉ VIII (1959) 219-231.). A két boltozaton azonban alapvető tervezéstechnikai különbség figyelhető meg: amíg a pannonhalmi kerengőn a bordákat egy pontból indítják el, addig Visegrádon a bordaindítások a boltváll hengerpalástjának kerületén rendeződnek el. Egyébként a két pontosan keletezett boltozat évszáma (1486, illetve 1484) túl közeli ahhoz, hogy közös műhely alkotásának tarthatnánk őket, mint ahogy ezt maga Levárdy is elismerte. 218. Sch. Pusztai 1983. 225-241.; 11, 12, 20. kép. (Sajnos az ajtó- és a grafikus ablakkeret minden különösebb érv nélkül Zsigmond-koriként szerepel.) Ezek a faragványok a palotában találhatóktól elsősorban abban különböznek, hogy helyben fejtett andezittufából készítették őket. 219. Balogh 1966. I. 218., II. 245-248. kép. 220. Balogh 1966. I. 218. 221. Kumorovicz 1963. 1513-ban már itt tartják a rendtartomány közgyűlését (Toldy Ferenc: Analecta Monumentorum Hungáriáé I. Pest 1862. reprint Bp. 1986. 283.). 222. Balogh 1966. I. 225. 223. Követi jelentés 1539. VII. 14.: Balogh 1966. I. 226. 224. Az ÉK-i palota D-i szárnyának földszinti helyiségeiből, a téglapadló fektetőhabarcsából és alóla I. Mátyás, II. Ulászló és II. Lajos pénzei körültek elő 1967. L 5-6-án (ltsz.: 68.63.1.-68.63.9.), köztük egy 1526-os veret is. Ezek nyilván a Szapolya-kori renováláskor kerültek a habarcsba. A palota fogadóudvarán is megtalálható a Mátyás-kori loggia oszlopain egy utólagos meszelés, és az udvar terepszintjét is megemelték. Ezzel együtt a loggia mellvédfalának egyik nyílását is elfalazták. Az elfalazáshoz használt téglák mérete mege-