Búzás Gergely: Pest megye 1. Visegrád, királyi palota 1. A kápolna és az északkeleti palota (Magyarország építészeti töredékeinek gyűjteménye 2. Budapest, 1990)

A visegrádi királyi palota kápolnája és északkeleti palotája - VI. A palota pusztulása - VII. Összefoglalás - Jegyzetek

gyezik a palota nagytermének É-i oldalához hozzáépített árnyékszék-akna tégláiéval. Ezt az árnyékszéket már a nagy szennyvízcsatorna használhatatlanná válása után építették rá a csatorna tetejére. A D-i palotában egy pincét töltöttek fel, elsősorban tetőcserepeket tartalmazó bontási törmelékkel. E betöltésből 16. század eleji leletanyag, többek között egy 1530-as veretű Ferndinánd dénár került elő. 225. Bunyitai Vince-Rapaics Raymund-Karácsonyi János: Egyháztörténeti emlékek a magyarországi hitújítás korából III. Bp. 1906. 503. 226. Szőke 1985. 293. 227. Balogh 1966. I. 226-228. 228. Ez látható a Bél Mátyás „Notitia ..."jában kiadott metszeten (MMT5. 1958. 406 ; 526. kép). 229. A visegrádi koronauradalom 1755-ös összeírása: Balogh 1966. I. 228. 230. Tóth Pál: A visegrádi vár. Tudományos Gyűjtemény 1817. XI.93., idézi Balogh 1966. I. 228. 231. MMT5. 1958, 418.; Fő utca 25-ös lakóház: u.o. 416; 533. kép. 232. Balogh 1966. I. 240. 233. Balogh 1966. I. 123., II. 72. kép. 234. Az Esztergom megyei párkányi járáshoz tartozó Karván (ma Kravany nad Dunajom, Csehszlovákia) Nedeczky Imre házában látta Majer István 1863-ban befalazva. Ott úgy tudták, hogy „hajdan a visegrádi királyi kápolnában állott" (A Magyar Orvosok és Természetvizsgálók 1863. Szeptember 19-26. Pesten tartott IX. nagygyűlésének történeti vázlata és munkálata. Szerk.: Szabó József. Pest 1864. 191.).