Búzás Gergely: Pest megye 1. Visegrád, királyi palota 1. A kápolna és az északkeleti palota (Magyarország építészeti töredékeinek gyűjteménye 2. Budapest, 1990)

A visegrádi királyi palota kápolnája és északkeleti palotája - VI. A palota pusztulása - VII. Összefoglalás - Jegyzetek

profilos részei törhettek ki, falban lévő részüknek ma is bent kell lenniök, a szóbanforgó párkánydarabnak azonban a teljes falbavaló része épen megvan. 103. Ásatási jelentés, 1949, MKMA. 104. Fénykép az 1949-es ásatási naplóból, MKMA FOTÓ 608. 105. A második periódus árkádpilléreinek 71-72 cm-es szélességével pontosan megegyezik a harmadik periódus kerengőjének falvastagsága. 106. Bárdon Alfréd néhány, a pillérdobokkal megegyező szélességű, de eltérő profilú követ a feltételezett mellvéd fedkövének tartott. Azonban épp az eltérő profil miatt, ami a pillérek aljánál igen kellemetlen összemetsződéseket eredményezett volna, ez a feltevés eléggé két­séges, ezt a problémát Bárdon sem tudta megnyugtatóan megoldani: Bárdon 1961. 22. 107. Bárdon Alfréd még hat ívdarabot mért fel, ma már csak három van meg. Ő a görbületi su­garat hozzávetőlegesen 210 cm-ben határozta meg. Zárókő már akkor sem volt, ám két olyan ívkövet talált, amelyeknek egyik illesztési felülete nem sugárirányú volt, hanem an­nál meredekebb. Ebből arra következetetett, hogy az árkádok nem zárókővel épültek, ha­nem az ívek felső köveit ezek az elemek alkották, és a középtengelyben illesztési hézag he­lyezkedett el. Ezáltal egy 278 cm-es ívnyílást szerkesztett ki (Bárdon 1961. 27-28.), míg az egyik, ma is meglévő kő 155 cm-es görbéleti sugara mellett egy kb. 168 cm-es ívnyílás is rekonstruálható. A Bardon-féle rekonstrukció annál is inkább valószínű, mert egy ily­módon kijelölt, az udvar D-i falától induló pillérosztásba pontosan belehelyezhető volna a kútház alapozása. A kisebb görbületi sugarú kő alapján az árkád egyik szakasza eltérő kiképzésű lehetett. A Szakái Ernő által rajzokban közölt árkádrekonstrukció (Szakái 1969. 208. kép) semmi­lyen tekintetben nem állja meg a helyét. A D-i végén L alakban beforduló alaprajz nyilván a kerengő D-i szárnyában előkerült, korábbi terasztámfal maradványainak félreértéséből keletkezett, a pillértávolságok pedig teljesen indokolatlanok. Ha Bárdon következtetései helyesek, a nyolcszögű kútház hátfalának Szakái Ernő-féle rekonstrukcióját is kétségbe kell vonnunk, a megvastagodó árkádfal ugyanis ez esetben a kút teljes szélességére ki kel­lett terjedjen, és rajta valószínűleg nem egy középső, hanem inkább két szélső ajtó nyíl­hatott. 108. Szakái 1969. 123.; 247. kép. 109. E párkány profilja két részből állt. A mellvédet tartó „konzolpárkány" felett még egy kis­méretű párkányprofil húzódik. Ez a fölső tagozat már túlfuthatott az árkád falsíkváltásán, és körülölelhette a kútházat is, annak zárópárkányát képezve. 110. A nagy-pince helyén lévő korábbi gerendafödémes épületet megszüntették a második pe­riódus építkezése során. Mivel a D-i szárny egész területére kiterjedő másféle födémnek nincs nyoma, a pince dongaboltozatát okvetlenül a D-i szárny felépítésével egy időre kell kelteznünk. 111. A Ny-i szárnyat középen osztó válaszfal, amely az összes közölt alaprajzon és a helyszíni rekonstrukción is látható, valamint egy másik osztófal - amelyet egyébként csak a rekonst­rukciós felfalazás dokumentál, az alaprajzokon nem szerepel - egy 18. századi istálló és raktár falai, amelyek könnyedén azonosíthatóak Schade Lénárd 1773-as felmérésén (MMT 5. 1958. 533. kép). E falak mindössze fele olyan vastagok, mint a palota földszinti közfa­lai. E 18. századi épület ÉK-i sarkát a padlószinttől teljesen újonnan falazták. Erre azért lehetett szükség, mert itt talán egy középkori ajtó nyílott a földszinti terem K-i falán. Csak egy ilyen ajtó léte indokolhatja a terem K felé nyíló ablakainak látszólag szabálytalan ritmusát. 112. Az egyik kő hátoldalán egy másfajta profil kezdete maradt meg. Ez vagy azt jelenti, hogy valamelyik profil átfaragás eredménye, vagy azt, hogy a szamárhátíves ablak egy nagyobb nyíláscsoport része volt. Sajnos a kövek olyannyira lepusztulak, hogy pontos felmérésük nem lehetséges. A profiltípus a D-i palotából is előkerült 1988-ban.

Next

/
Oldalképek
Tartalom