Búzás Gergely: Pest megye 1. Visegrád, királyi palota 1. A kápolna és az északkeleti palota (Magyarország építészeti töredékeinek gyűjteménye 2. Budapest, 1990)

A visegrádi királyi palota kápolnája és északkeleti palotája - VI. A palota pusztulása - VII. Összefoglalás - Jegyzetek

113. Az ablaktípusnak keret- és osztótöredéke 1988-ban előkerült a D-i palotából is. 114. Azonos profilú, de falpillérek helyett konzolokra támasztott kandalló töredékeit találták meg a D-i palotában. 115. Ilyen oszloptörzsdarab az ÉNy-i palota utcai homlokzata előtt is előbukkant (Szőke Mátyás ásatása), ezért lehetséges, hogy az ÉNy-i palotához tartozott ez a típus. 116. Egy párkány törekéke még 1987-ben is a nagy-pince előtt hevert, másrészt az erkélynél és a pince előtti alépítménynél is kizárólagosan használt forrásvízi mészkő anyag is összekapcsolja őket. 117. A meglehetősen durva faragású és mindössze 2,5 cm-es, a könyöklőpárkányon és a pilléreken végigfutó horony szolgált a mellvédlapok befogására. Még a kemény kőből készült lapok eresztékei is ennél szélesebb, de főleg simábbra faragott hornyot kívánnának meg. 118. Egy ilyen profilú kő található befalazva az ÉNy-i palota földszinti É-i falának Ny-i végén a belső falsíkban, középkori, a második periódusból származó falszövetben. Ebben az esetben is egy rontott vagy fölösleges darab falazóanyagként való újrafelhasználásával van dolgunk. 119. Anyaguk is összekapcsolja őket: mindkét típus mészkőből készült. 120. Ltsz.: 68.92.1. 121. A legjelentősebb darabok: egy 1949-ben előkerült fehér palack a K-i kapu közeléből, a 87/4-es szelvényben fehérkerámia csésze, a 87/6-os szelvényben fehér palack és szürke osztrák korsó, a 87/1 .d szelvényben három darab fehérkerámia-töredék, közülük egy bekarcolt vonaldísszel. 122. 87/13-as szelvény. 123. 87/12-es szelvény. 124. Holl 1958. 225. 125. Holl 1958. 225.; Gerevich 1966. 55, 76. 126. Gerevich 1966. 76-77. 127. A csempetöredékek kormeghatározásában Holl Imre nyújtott segítséget, amelyet ezúton is köszönök. 128. CNH. II. 94.A. : a K-i terem alatt 20 cm mélyen. Ltsz. =68.101.6. A Ny-i terem alatt a boltozat hátáról. Ltsz. : 69.101.14. CNH. U. 89. A.: A K-i terem alatt a boltváll hasadákából. Ltsz.: 68.101.9. A K-i terem alatt a boltváll feltöltéséből, a boltozat hátáról. Ltsz.: 68.101.11. A Ny-i terem alatt a boltozat hátáról. Ltsz.: 68.101.13. CNH. II. 89. B.: A Ny-i terem alatt a boltváll feltöltéséből. Ltsz.: 68.102.6. CNH. 11.125. A.= A K-i terem alatt, a bejárat mellett. Ltsz.: 68.101.7. A K-i terem alatt a hevederív indításánál. Ltsz.: 68.101.8. A K-i terem alatt a dongaváll feltöltéséből 120 cm mélyen. Ltsz.: 68.101.12. A Ny-i terem alatt a kandalló alól, a boltozat feltöltéséből. Ltsz.: 68.102.5. A meghatározásokat Huszár Lajos végezte. 129. A CNH. II. 89. A dénár verésének kezdetét Huszár Lajos 1372. II. 2-a és 1374. XII. 21-e közé helyezte: Huszár Lajos: A budai pénzverés története a középkorban Bp. 1958.