Búzás Gergely: Pest megye 1. Visegrád, királyi palota 1. A kápolna és az északkeleti palota (Magyarország építészeti töredékeinek gyűjteménye 2. Budapest, 1990)
A visegrádi királyi palota kápolnája és északkeleti palotája - V. A palota harmadik építési korszaka
a kerettípus különféle variációkban, de mindig szemöldökgyámos lezárással, a palota legáltalánosabb ajtótípusa. Még egy in situ példánya maradt meg: a K-i külső homlokzaton a bejárati folyosó ajtajának két alsó szárköve. (251, 294.b. kép) Ennek élszedésmegállítása egyszerűbb az emeleti ajtóénál. Szintén valamelyik külső homlokzaton állhatott egy alacsony, a többinél keskenyebb profilú példány is, mivel az ezen fennmaradt festés rendszere megegyezik az egyes ablakkereteken fennmaradttal. (252, 294.a. kép) Visszatérve az emeleti termekbe: legalábbis egy részükben a kandallókat is kicserélték, az újak a régiekkel megegyező alaprajzon épült, de sokkal gazdagabban profilait sarokkandallók voltak. (276-277, 309.a, 413-416. kép) Szerkezetük is emlékeztet a régebbiekére, de itt a konzol szerepet játszó párkányokba bevágott lépcsőzet bonyolultabb, ráadásul egy eredetileg ólommal kiöntött csatornarendszer is megfigyelhető rajta, ami fokozta a konzol és az átkötő gerenda illeszkedésének stabilitását. Legalább két egyforma és egy harmadik, valamelyest eltérő profilú példány töredékei maradtak meg. (279. kép) Egy negyedik, az első kettőnek megfelelő profilú, de jóval nagyobb méretű kandalló átkötő gerendája a Ny-i homlokzat előtt került elő, ez talán a Ny-i szárny nagytermét fűtötte. 176 (278, 309.b, kép) A második emelet termeit a már említett keresztosztós ablakokhoz hasonló méretű, de egyszerűbb, grafikus profilú, keresztosztós ablakok világították meg. (238, 281, 334-335. kép) Ilyen kerettöredékei kerültek elő a díszudvar környékéről és a Ny-i homlokzat előtt is. 177 Mindegyik keresztosztós ablaktípus szerkezeti vastagsága azonos, ezért biztosan nem tudjuk eldönteni, hogy az az egyetlen konzolos könyöklőkő (238, 284, 336. kép), amelyen mérhető a keret vastagsága, melyik típushoz tartozott, de mivel több ilyen, rézsűbe vágott homorlattal profilált, ám apróbb részletekben eltérő könyöklőkonzol-töredék maradt meg, joggal feltételezhetjük, hogy mindhárom ablaktípusnak, ha nem is teljesen azonos, de lényegében hasonló könyöklője volt. A második emelethez még egy kőfaragványtípus köthető. Az E-i szárny K-i termébe bezuhanva került elő egy kannelurázott, nyolcszögű oszlop törzs- és lábazattöredéke 178 (31, 267, 299.d, 403. kép), illetve a Ny-i homlokzat előtt egy ugyanilyen oszlop fejezet- és törzstöredékei. A fejezet a lábazathoz hasonlóan volt profilai va. Az oszlopok aligha állhattak az első emelet boltozott, 7,5 m magas termeiben, viszont elképzelhető, hogy a nyilván alacsonyabb második emelet famennyezetének mestergerendáit támasztották. Az oszlop lehetséges legnagyobb magasságából, illetve a keresztosztós ablakok méreteiből következően a második emelet szintmagasságát 4 m körülire becsülhetjük. (127-128. kép) A belső udvar régi árkádját és díszkútját lebontva az udvart új kerengővel övezték. A kerengő falát csúcsíves, rézsűbe mélyülő homorlattal profilait, üvegezett, de mérmű nélküli ablakok 179 , valamint a négy oldalon egy-egy ajtó törte át. A felülvilágítós 180 , szemöldökgyámos ajtók (257, 296.b. kép) profilja a folyosó felé nézett. A D-i ajtó jobb alsó szárkövei in situ maradtak fenn, bal felső - rozettával díszített - szemöldökgyámja pedig lezuhanva mellette került elő. 181 (375-376. kép) Hasonló profilozású, de jóval nagyobb méretű, szemöldökgyámos kapu töredékei is előkerültek az ÉK-i palotában. (256, 296.a. kép) Ezeken kívül még két gazdagabb profilozású ajtótípus darabjai vannak meg a kőtárban. Az egyiknek oroszlánfejjel díszített szemöldökgyám-töredéke ismert (255, 295.b, 374. kép), míg a másikból több példány darabjai is fennmaradtak. (254, 295.a. kép) Két szárkő darabját Schulek János a K-i szárny II. termében, a K felé néző nagy ablak közelében találta 182 (22. kép), egy ilyen ajtónak előkerült a vízszintes