Búzás Gergely: Pest megye 1. Visegrád, királyi palota 1. A kápolna és az északkeleti palota (Magyarország építészeti töredékeinek gyűjteménye 2. Budapest, 1990)

A visegrádi királyi palota kápolnája és északkeleti palotája - III. A palota első építészeti korszaka

fehérkerámia-töredékeket tartalmazott. A kápolna egy rendellenessége is egy korábbi periódus létére vall: a hajó DK-i támpillérét egy - a közeli sziklafalba bevésett - támív helyettesítette, hogy a falsarok és a szikla közötti sikátor járható maradjon. (7. kép) A sikátor kiszélesítésére itt azért nem volt lehetőség, mert a szikla egyben a D-i palota É-i szárnyának falát képezi, tehát ennek az épületnek már a kápolna építése előtt állnia kellett. Az épület tájolása is eltér a második periódus egységes tájolásától, és Szőke Mátyás 1988-as kutatása ebben a szárnyban valóban két, Mátyás-kor előtti periódust állapított meg. (2. kép) Nyilvánvalóan ebből az épületből származott az általunk a kápolában feltárt szemétréteg. E rétegéhez hasonló összetételű leletanyagot tartalmaznak a második periódus építkezése során keletkezett feltöltések a kápolna ás az ÉNy-i palota területén. A kápolnateraszon ezekben a feltöltési rétegekben, valamint az É-i sziklaudvar alsó rétegeiben a Holl-féle Anjou-kori l-es típushoz tartozó kályhacsempék is előkerültek. Ez a kályha egyértelműen a második periódus építkezései során került szemétre, léte ezért szintén egy korábbi periódus meglétére vall. Ehhez az első építési korszakhoz tartozó építmények a kápolnateraszon és a kápolna területén nem kerültek elő, és a feltárások alapján biztosan állíthatjuk, hogy nem is voltak, a terület ekkor még teljesen beépítetlenül állt. Az ÉK-i palota területén ellenben feltűntek olyan falmaradványok, amelyeket az ásatok, mivel a későbbi palota rendszerébe nem illeszkedtek be, egy korábbi együttes részeként értékeltek. (9. kép) A legvilágosabb a helyzet a Ny-i szárny és a D-i kerengő alatt feltárt falrendszerrel. A palota Ny-i, támpilléres, homlokzati fala mögött, azzal párhuzamosan futó és hasonló vastagságú fal (46. kép) D-en, nem sokkal a nagy-pince előtere előtt szabályos falsarokban végződik (47. kép), illetve egy keskenyebb, Ny-K irányú falban folytatódik, amely azután a D-i kerengőszárny utolsó előtti szakaszában rendes falvéggel zárul.

86 (48. kép) E falvéget magyarázzák a természetes terepviszonyok.

87 Itt nyilvánvalóan egy támfalrendszerrel van dolgunk, viszont a teraszon álló, az első periódushoz tartozó épületek maradványait egyelőre még nem ismerjük. A támfalakat később a díszudvarban a második, a Ny-i szárnyban a mélyebben fekvő harmadik periódusú padlószintig visszabontották. A nagy-pince K-i szakaszában is előtűntek egy korábbi épület részletei. (82. kép) Egy pincerészlet került elő, amely az itt magasra emelkedő sziklába van bevágva, É-i, K-i és D-i oldalát a lefaragott szikla alkotta, míg a nyilván falazott Ny-i zárófalát a későbbi átépítések nyomtalanul eltűntették. A D-i sziklafal elé kőpilléreket építettek, amelyek közét téglával átboltozták. (69. kép) A középső pillér É-i oldalán is kiképeztek egy boltvállat, amelynek a pincét É-D-i irányban osztó árkádsor szélső ívét kellett hordoznia. Ez az árkádsor az épület felső szintjét osztó válaszfalat támasztotta alá. A pince É-i falát szintén a lefaragott szikla alkotta, amelyet habarcsos kőfallal egészítettek ki. E fal elé csak egyetlen pillért építettek, amelyen boltvállat képeztek ki az árkádsor É-i íve számára. (70. kép) Még az árkádívek megépítése előtt a pincét egy ideiglenes - talán csak egy téli időszakra szóló - fedélszékkel lefedték. Ezt három, egymástól kb. 200 cm távolságban elhelyezett keresztgerenda tartotta, amelyek fészkei a pince falaiban ma is megvannak. (73-74. kép) E tető védelme alatt fejezhették be a pince terét osztó árkádsor építését, és mivel az építkezés közben a tetőt nem akarták megbontani, a középső keresztgerendát belefoglalták az árkádok fölötti válaszfalba, ahol lenyomata máig látható. (71. kép) Az ívek számát a két fennmaradt, szélső boltváll illesztési felületének szöge alapján háromra becsülhetjük. Az árkádívek megépítésekor derült egyébként ki, hogy az É-i sziklafal melletti pillért rossz helyre építették - kissé Ny felé kicsúszott az árkádsor vonalából -, ezért K felé egy hatalmas kőlappal ki kellett tolda-