Bardoly István szerk.: Etűdök Tanulmányok Granasztóiné Györffy Katalin tiszteletére (Budapest, 2004)

Valter Ilona: A zalalövői-zalamindszenti r. k. templom barokk oltára

Térjék). A rovásadó összeírásokban nevezetes családok ís feltűnnek ez időben a Lövő környéki falvakban. Az ország legnagyobb birtokainak örökösnője volt Kanizsai Orsolya. A vele kötött házasság révén örökölte meg az egervári uradalom részeként a Lövő melletti, később elpusztult Csütörtökhely falut Nádasdy Tamás, a későbbi nádor. Birtokos volt itt Székely Magdolna - először a mohácsi csatában elesett Felsőlendvai Szécsi Tamás, majd Bethlenfalvi Thurzó Elek nádor felesége. Csébi Pogány Sárával kötött házassága révén lett birtokos Lövő környékén a mohácsi csatát megörökítő tudós kancellár rokona, Brodarics Mátyás. Meg kell említeni az Irsán - később elpusztult e falu - néhány portát birtokoló Bakács Sándorról, aki urát, Alsólendvai Bánffy Jánost megmentette a mohácsi csatában, és ezt a nagyúr birtokadománnyal hálálta meg.

5 A birtokgyarapítás legbiztosabb módja a gazdag örökösnővel kötött házasság volt, de királyi vagy nádori ajándékozással is kerülhettek birtokok új tulajdonosokhoz. A rovásadó jegyzékek a portákkal rendelkező birtokosok mellett a pusztatelkekre, zsellérekre, szegénynek minősülő jobbágyokra, szolgálatvállalókra, iparosokra vonatkozó adatokat is tartalmaz. Az írásos források szerint - miközben Magyarországon a 16. században sorsdöntő események zajlottak - Zalának ezt a részét az országos események elkerülték, és a lövői, török elleni végvár felépüléséig a környék viszonylagos nyugalomban élte napjait. A török árnyékában Szigetvár 1566-ban történt török kézre kerülése után a források a erősödő jelenlétüket bizonyítják környékünkön. 1577-ből származik az első adat arról, hogy Lövő lakói adóztak a törököknek. A szigetvári szandzsák 1579-ben készült tahrir defterében már Lövőt is megtaláljuk a kanizsai nahije részeként. A törökök bejárták a vidéket és felmérték a települések gazdasági teherbíró képességét - az adóztatás céljából. Az 1580-as évek adatai azt mutatják, hogy az oszmánok nem tudták teljesen uralmuk alá hajtani a területet, és az adóztatás is esetleges volt. Ennek oka az, hogy 1577 után ezen az országrészen Kanizsa központtal kiépített, jól záródó végvárrendszer volt, amely megakadályozta a törökök portyáit a Zala vidéken. Lövőt is sarcolta ka törökök időnként, de mindvégig magyar birtokosainak kezén volt a falu.

6 Lövőn is felépült a törökök ellen védekezésül egy kis vár. Az építtető Perneszy András volt, aki 1559 körül vette feleségül a Lövőn birtokos Brodarics Mátyás leányát, Katalint. Perneszy András a jelentéktelen falucskát birtokköz-