Bardoly István szerk.: Etűdök Tanulmányok Granasztóiné Györffy Katalin tiszteletére (Budapest, 2004)
Borossay Katalin: A kecskeméti városi mozgószínház és Mende Valér
A kecskeméti városi mozgószínház és Mende Valér 1 Borossay Katalin „Kecskeméten a ref. gimnázium és jogakadémiát, mozgószínházat, kórházakat tervez és épít" 2 Kecskemét városának tanácsánál 1911-ben két fővárosi mérnök, Medák Béla és Sebestyén Mór jelentkezett állandó mozgófénykép-színház építésének, illetve üzemeltetésének tervével. 3 A városi tanács ezt megtárgyalta, ám mivel az ötletet jónak, de az ajánlat pénzügyi részét a városra nézve kedvezőtlennek tartotta, elhatározta, hogy saját kezébe veszi az ügyet: telket jelöl ki a mozgószínház céljaira, szabályzatot alkot és pályázatot ír ki felépítésére és működésére vonatkozólag. A kellő körültekintést biztosítandó, Sándor István főjegyzőt budapesti tanulmányútra küldték, hogy „a jobb mozgófénykép színházak berendezését tekintse meg, lehetőleg azok tulajdonosaival vagy vezetőivel is érintkezzék, azonfelül a budapesti államrendőrségnél és a székesfőváros közigazgatási hatóságánál is érdeklődjék a mozgófénykép színházakra nézve eddig létesített vagy jelenleg tervben levő rendszabályok felől, és mindezek alapján az ajánlati felhívás, illetőleg ajánlati feltételek tervezetét készítse el" és hatvan napon belül terjessze be a városi tanácshoz. A jelentés az 1912. február 12-13-i utazásról 4 és a beterjesztés elkészült; megalkották és a törvényhatósági bizottság 1912. március 29-i ülésén elfogadta a mozgókép-színházakról szóló szabályrendeletet. A pályázati felhívás („Hirdetés") június 18-i dátummaljúlius 29-i határidővel a Vállalkozók Lapjában és a Mozgófénykép Híradóban jelent meg. 5 A törvényhatósági bizottság szeptember 30-i közgyűlésén a pályázók közül a város számára legelőnyösebbnek ítélt pályázatot, Fenyő Sándor banktitkár, helybeli lakos ajánlatát fogadta el, s egyben felszólította, hogy „a színház részletes építési terveit a városi tanácshoz mielőbb, de minden esetre a vállalati feltételekben kikötött 30 napi határidőn belül mutassa be." (Az ajánlattevők között volt ifj. Ecker József építész, temesvári lakos is, akinek pályázatát azonban figyelmen kívül hagyták, „mert nevezett újabb kikötéseket tesz és [...] a kikötött 5000 korona bánatpénzt nem tette le.") Fenyő Sándor - immáron szerződéssel a kezében, mint a mozi engedélyese - haladéktalanul megalapította
