Bardoly István szerk.: Etűdök Tanulmányok Granasztóiné Györffy Katalin tiszteletére (Budapest, 2004)

Borossay Katalin: A kecskeméti városi mozgószínház és Mende Valér

a Kecskeméti Mozgóképszínház Rt-t az építkezés és a működtetés finanszírozásának megtámogatására,

6 és megterveztette az akkor már Kecskeméten ismert, a helyi egyházaknak tervező Mende Valérral az épületet. Mindez 1912 novemberében történt. Mendének nem ez volt az első moziterve. Mint ismeretes, még egyetemi hallgató korában, 1908-ban első díjat nyert az azévi, mozitervezésre kiírt Wellisch-pályázaton. A tervet (távlati képet és alaprajzot) közölte A Ház, újabban méltatta Gerle János és Hadik András.

7 A terv magán viseli az ideáltervek jellemző vonásait: nagyszabású; progresszív formákkal és technológiával dolgozik; a gazdaságosságot úgy a tér kihasználásában, mint a financiális megtérülés (nézőszám) tekintetében teljes mértékben alárendeli a reprezentativitásnak. A kéttornyos homlokzathoz vezető széles lépcsősor, a főbejárat mögötti tágas előcsarnok a szakrális építészet különböző korszakait idézi, de csak a térképzésben, nem az építészeti vagy díszítőelemek formáiban; ennek s a nézőtér és a színpad fölötti tető változó magasságú és húrhosszúságú ívekből alkotott, dinamikus héjszerkezetének okán nevezi Gerle az épületet „az új technika szentélyének". A színházaknál is megtalálható differenciált közlekedőrendszer itta korai filmtechnológia tűzveszélyessége miatt széles oldalfolyosókkal és az ezekről a szabadba vezető számos vészkijárattal párosul; a tágas előcsarnok és színpad az épület méreteihez képest meglehetősen csekély számú, 500-nál is kevesebb néző befogadására alkalmas nézőteret fog közre, melynek legyezőszerűen elhelyezett széksorait két sugárirányú folyosó osztja közép- és oldalülésekre. A kecskeméti városi tanács által kiírt „Hirdetés" szövege a mozgóképszínház építészeti kiképzésére, stílusára vonatkozó megkötést nem tett; a pénzügyi-bérleti feltételek meghatározása mellett annyit szögez le, hogy „a lehetőleg 600 személyt befogadó színházat a vállalkozó a városi tanács által jóváhagyandó tervek szerint [...] köteles felépíteni", továbbá „Az épületnek állandó jellegűnek és szép kiképzésűnek kell lennie, mert a városnak szép és nagy forgalmú helyén fog felépülni.", s végül „Az ajánlattétel alapját a kidolgozott feltételek és a város közönsége által a mozgókép-színházakról alkotott szabályrendelet képezik." Fenyő Sándor 1912. dec. 4-én benyújtotta Mende műleírásból, helyszínrajzból és 6 db tervből álló első tervsorozatát. A városi tanács a tervsorozatot kiadta véleményezésre a mérnöki hivatalnak, majd a mérnöki hivatal véleménye alapján bizonyos változtatásokra kötelezte az engedélyest, amiről „a bemutatott tervrajzok visszaadásával felzeten" értesítette őt. Fenyő megcsináltatta